A projektum első fázisában, mely a helyi, a Kárpát-medence magyar fiatalságát a szülőföldön való boldogulásban segítő és ösztönöző Kosztolányi Dezső Céltársulás és a Pécsi Református Kollégium közös szervezésében valósult meg, három szlavóniai (Haraszti, Kórógy, Szentlászló) és három délvidéki (Bácsfeketehegy, Hertelendyfalva, Törökbecse) magyar település felsős diákjai érkeztek a baranyai megyeszékhelyre. Tematikus összefoglalónk a szervezők világhálós naplójegyzetei alapján készült.

A tanáraik/lelkészeik kíséretében érkező felső tagozatos külhoni cserediákok néhány napra a Pécsi Református Általános Iskola tanulói lettek, ami azért is volt érdekes számukra, mert a vendégdiákokat küldő települések felében már évtizedek óta nem működik magyar oktatás a felső tagozatosok számára. Valamennyi részt vevő diák az iskolában tanuló gyermekek, újdonsült osztálytársaik családjánál lett elszállásolva. A vendégvárás és -köszöntés, illetve a kezdeti egymásra hangolódás percei/órái másnapjának délelőttjén értelemszerűen már a tantárgyoktatáson volt a hangsúly. Délután a program részvevői, a város egyetemista önkénteseinek kíséretében a Zsolnay-negyedbe látogattak, elsőként Kovács Gyula cukorka- és édességkészítő manufaktúráját keresve fel benne. A termékbemutató és a kóstolás után a két részre tagolt csoport a Zsolnay-negyedet és a Zsolnay-kiállítást járta végig. Bebocsáttatást nyerve a város Interaktív Varázsterének fizikalaborjába, végül egy planetáriumi előadásban, afféle Mars-utazásban is részesültek.

„A református cserediákprogram harmadik napján, a tanítás után, a részt vevő vendégdiákok a fogadócsaládok gyermekeivel közösen pécsi városnézésen vehettek részt, melynek során Majdán Miklós, a PTE BTK Történettudományi Intézetének történész doktorandusza kalauzolta végig a csoportot a városon” — jegyezte fel a nap eseményeit naplójegyzetében a program megbízott krónikása.

„A csapat a Király utcában lévő középkori Keleti Városkaputól indult, rövid kitérővel megtekintette a Búza teret és a Negyvennyolcas teret, majd visszafelé haladva a sétáló utcán (Király utca) megcsodálhatta a Pécsi Nemzeti Színházat, a városházát a Széchenyi térrel, rajta Hunyadi János lovas szobrával, a Szentháromság-szoborral és a dzsámival. Majd elhaladva a híres pécsi lakatsor mellett, csoportunk megtekintette a pécsi székesegyházat, a Szent István teret, a Barbakánt és a pécsi városfalat.”

A „kötelező” napi programok után a gyermekek az estét a fogadócsaládoknál töltötték. Kinek mozizást, kinek színházlátogatást szerveztek a háziak... Miután pénteken az utolsó tanóráról is kicsöngettek, percről percre fokozódó izgalommal került fókuszba az iskola diákjainak készülődése. Előbb a délutáni jelmezes farsangi mulatságra, majd az azt követő esti zenés farsangi bálra. Végül elérkeztek a búcsúzás percei is. Új barátságokkal, új ismeretekkel és „odaáti” tapasztalatokkal gazdagodva indulhattak útnak szülőföldjükre a külhoni vendégek.

Ígérvén és fogadván, hogy — ha az Úrnak is ekképpen lészen akarata! — hamarosan újra találkoznak egymással. Mégpedig már a tavasszal, amikor a pécsi református iskola diákjai tervezik felkeresni szlavóniai és a vajdasági/délvidéki társaikat.

A délvidéki delegációkat Bojtos Béla bácsfeketehegyi iskolaigazgató és polgármester, Szőke Ottó törökbecsei testneveléstanár és nt. Szilágyi Zoltán hertelendyfalvi református püspöki segédlelkész képviselte.

A Tiszántúli református egyházkerület ez év február 5-én tartotta meg Debrecenben a sorrendben kilencedik református jótékonysági bálját. A szervezők a bevétellel a szerémségi Maradék magyar református óvodáját támogatták. 

A hertelendyfalvi csapat: Balog Noémi, Ömböli Karolina, Nemcsek Dávid és Kovács Tímea (Nt. Szilágyi Zoltán felvétele)