Nem hangzik túl jól, de van abban igazság, ha azt mondjuk, hogy a világot sajnos jelentős mértékben a kapzsiság, az emberi lustaság működteti. A mesterséges intelligencia ma már létező valami. Néha nem is vesszük észre, milyen gyakran használjuk. Az utóbbi időben többnyire a veszélyeire figyelmeztetnek. Kétségkívül mindennek vannak negatív vonzatai, de számos előnye is. A technológia önmagában se nem jó, se nem rossz, ezt mutatják a történelmi tapasztalatok. Minden attól függ, hogy mire használjuk. A nukleáris technológiát például pusztító fegyverek elkészítésére is lehet, de energiatermelésre is. Csernobil és Fukusima, illetve más esetek bizonyítják, hogy nem feltétlenül kell eleve rossz szándék ahhoz, hogy a dolgok rosszra forduljanak.

Ha a mesterséges intelligenciát mindenféle ellenőrzés, alapos átgondolás nélkül használjuk, az nagy veszélyeket rejt magában. Valójában azt is eredményezheti, hogy egész generációk butulhatnak el. Ha ugyanis mindent a mesterséges intelligenciára bízunk, és nem fejlesztjük saját képességeinket, az valóban elbutuláshoz vezethet. Az új technológiákért számos szektorban lelkesednek. Rutinfeladatokat ugyanis pontosan és megbízhatóan végeznek el. Hasonló veszélyeket rejt magában a mesterséges intelligencia, mint a világháló használatának elterjedése. Megfigyelhető, hogy az internetnek rengeteg előnye van, egyúttal sok esetben káros dolgokra, manipulációra is alkalmazható. Pusztán az internet használatától nem lett az egyén okosabb, sem hasznos tapasztalatokra nem tudott szert tenni. Szerencsére ennek az ellenkezőjére is van példa, és az utóbbi talán gyakoribb.

A sajtóban valamilyen oknál fogva az olyan írások vannak túlsúlyban, amelyekben nem a modern technológiákban rejlő lehetőségek, hanem a mesterséges intelligencia alkalmazásának negatív következményei kerülnek előtérbe. A folyamatosan fejlődő technológia gyors tempóban változtatja meg életünket is. Az összességében pozitívnak tekinthető folyamatoknak is mindig voltak veszteseik. Nem lesz ez másként a jövőben sem, nincs ez másként most sem. Elsősorban nem azért lehet veszélyes a folyamat, mert nehéz követni a változásokat, hanem azért is, mert a mesterséges intelligencia kétélű fegyver lehet. A megfelelő kezekben a társadalom javát szolgálja, de a társadalom szempontjából káros tevékenységekre is felhasználható.

Sajnos igaz az az állítás, hogy a mások megölésére, kiirtására alkalmas eszközök fejlesztése is folyamatos volt történelmünk során. Az íjat a puska, a dárdát, buzogányt, kardot a gépfegyver, a harci szekereket a tankok, harckocsik váltották fel. A vegyi fegyverek, harci mérgek, a különféle robbanószerkezetek szintén a technológiai „haladás” eredményeként jöttek létre. A mesterséges intelligencia területén kialakuló ellenőrizhetetlen fejlesztési versenynek az emberiségre gyakorolt hatásai nem mérhetőek fel pontosan. A gépek, intelligens eszközök térhódítása munkanélküliségi sokkokat, drasztikus iparági átalakulásokat hozhat. De ettől kell talán a legkevésbé félni. Ha ugyanis a feladatainkat gépek tudják majd ellátni, adódnak majd egyéb hasznosabb és kellemesebb tevékenységek.

A mesterséges intelligencia ma még mindig „csupán” az emberi intelligencia által megalkotott és szabályozott rendszer. Ott tartunk, hogy most még mi dönthetjük el, milyen célokra fogjuk felhasználni.