A vajdasági magyar képzőművészet napja alkalmából, mely egyúttal Ács József festőművész születésnapja — aki pontosan 110 éve látta meg a napvilágot —, megnyílt Husvéth Lajos festő-, szobrászművész és Almási Gábor szobrászművész kiállítása a Szabadkai Városi Múzeumban. További jubileumokat is ünnepeltek a tárlattal, hiszen Husvéth 130 éve született, Almási pedig 30 éve hunyt el.
Mindkét művésznek megtalálható a hagyatéka a városi múzeumban, így törekedtek arra, hogy ezek egy részét is kiállítsák, de kölcsönöztek egyéb alkotásokat is különféle intézményektől és műgyűjtőktől.
Ninkov Kovačev Olga művészettörténész, a kiállítás egyik szerzője köszönetet mondott Virág Ibolyának, aki nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Almási-hagyaték egy része bekerüljön a múzeumba, s külön megköszönte a Szabadkai Zeneiskolának, hogy kölcsönadta a Paganini-szobrot, mely soha nem szerepelt kiállításon, viszont a zeneiskola koncerttermében állandó jelleggel látható.
Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tömegtájékoztatási és vallási közösségi segédtitkár örömét fejezte ki, hogy a titkárság is tudta támogatni a kiállítás létrejöttét, és hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja, hogy éppen eme két neves, vajdasági alkotó munkásságát mutatták be és állították párhuzamba.
Ninkov Kovačev Olga üdvözölte a megnyitón megjelent művészeket s azokat, akik hozzájárulnak a művészet népszerűsítéséhez, majd átadta a szót dr. Baranyi Anna művészettörténésznek, a városi múzeum egykori munkatársának. Anna sokban hozzájárult ahhoz, hogy a múzeum gyűjteménye olyan legyen, amilyennek ma látható.
Dr. Baranyi Anna elmondta, 1981-ben kezdte munkásságát, tíz évig volt a múzeum munkatársa, első feladata Husvéth Lajos tárlatának rendezése volt, és nem sokra rá Almási Gábor retrospektív kiállítását is ő állította össze. Beszédében először a két alkotó munkásságát ismertette, majd a tárlatról szólt.
— Különleges kiállítás jött létre, hiszen két különböző korban működő, különböző társadalmi miliőből származó művész munkássága mutat rá a párhuzamokra és különbségekre. A tárlat Husvéth tanulmányrajzaival indul, melyek a főiskolai éveiben készültek. A ló, a szarvasmarha és a disznó anatómiájának, testtájainak ábrázolását látjuk a falon. Ennek az egységnek ellenpárjai Almási expresszív ló- és bikaszobrai. A kiállítás elején Husvéthtól állatszobrokat is látunk, egy-egy állat különleges szépségét mutatja be. Porcelán állatfigurák is szerepelnek az összeállításban, Husvéth ugyanis a magyar Herendi és a német Rosenthal porcelángyárnak is dolgozott. Husvéth művei közé kerültek Almási szobrai: az András juhász, a Subás öregember és a Kondics Máté pipával című festmények a Kovács és a Magvető szobrok között találhatók, egymással harmonizálva. A parasztasszonyokat ábrázoló terrakottasorozatának egy darabja is helyet kapott, majd Husvéth önarcképe, valamint a városi és a falusi táj szép példái következnek, jó összhangot alkotva Almási portréival. Almási munkásmozgalmi tematikájú domborműve pedig a proletárköltő József Attila szobrával áll párbeszédben. De megtalálhatók itt Szarvas Gábor, Kosztolányi Árpád, Petőfi Sándor mellszobrai is, hogy csak néhány nevet említsünk a sok közül.
A megnyitó végén a kiállítás másik szerzője, Ljubica Vuković Dulić elmondta, hogy további, a kiállításhoz kapcsolódó programokra is lehet majd számítani.
Fényképezte: Szerda Zsófi