Az eseményen részt vett Balogh György, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulja, Fremond Árpád és Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és alelnöke, Jerasz Anikó, a szerbiai oktatási minisztérium államtitkára és Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere.

— Ez a templom a közösség szempontjából is jelentős, de a belső festése is nagyon különleges. Az MNT közel 13 millió dinárt fektetett a tetőszerkezet felújításába, ami két fázisban történt, az utolsó szakaszban, a 2024-es évben 3,2 millió dinárral támogattuk. A tetőfelújítási projekt szinte teljes egészében befejeződött, de az elkövetkező időszakra is vannak tervek, ötletek a renoválási tevékenység folytatására. Hogy ezekből mit tudunk megvalósítani, az természetesen az anyagi lehetőségeinktől függ. A Magyar Nemzeti Tanács számára célkitűzés, hogy az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, az írás- és a nyelvhasználat mellett megőrizzük a templomainkat, és segítsük az egyházat is — nyilatkozta Fremond Árpád, az MNT elnöke.

Az ünnepi szentmisét, mely a hagyományos körmenetet is magában foglalta, Verebélyi Árpád címzetes prépost, esperesplébános vezetésével Baráth Gábor koncelebrálásával mutatták be.

Verebélyi Árpád esperesplébános a prédikációjának középpontjába Szent István király Mária iránti szeretetét és ragaszkodását helyezte. Mint mondta, Szent István az emberek üdvözítésének rendíthetetlen szándékát, a Krisztus iránti őszinte hitét és szeretetét a legnagyobb védelmezőre, a Boldogságos Szűzanyára, Jézus Krisztus édesanyjára bízta, hogy bennünk, emberekben az üdvösség felé vezető út el ne vesszen, és rajta az ember el ne tévedjen. És több mint ezer év távlatából ugyanennek a mennyei édesanyának és pátrónának fogjuk a kezét mi, magyar emberek.

A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomon a Rómer Flóris-terv keretében, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában az akkor már nagyon rossz állapotban lévő üvegablakokat néhány évvel ezelőtt sikerült felújítani, de a tető is nagyon megérett a javításra. Az épületen eredetileg zsindelytető volt, melyet bádogra cseréltek, és csaknem száz évig bírta az időjárás viszontagságait. A felújítási munkálatok 2019-ben kezdődtek, és azért indultak, hogy meggátolják a beázást és megmentsék a templom magyar szecessziós festését, mely nemcsak ezen a vidéken teljesen egyedi, hanem a magyar területeken is ritkaságnak számít.

Ft. Baráth Gábor köszönetet mondott Magyarország Kormányának az anyagi támogatásért, a Magyar Nemzeti Tanácsnak az elképzelés felkarolásáért, a kivitelező cégeknek pedig a lelkiismeretes munkájukért.

— A beruházás megvalósítása 2019-ben kezdődött, de hátráltatta a világjárvány, majd az azt követő gazdasági válság. Kicsit lelassult a folyamat, de most már be tudjuk fejezni, hiszen még csak a szentély tetejének egy kis része van hátra, és a végére érünk a tetőborítás teljes cseréjének, ami a toronysisakot, a kis tornyokat, a hajó, a szentély és a sekrestye tetőzetét ölelte fel. Természetesen vannak további terveink is, hiszen a végső cél magának a templomnak a teljes felújítása, a magyar szecessziós festés megőrzése lenne. Viszont a következő lépés a teljes villanyhálózatnak a cseréje lesz, ennek a tervdokumentációját már elkészítettük, és most kezdődik az a folyamat, amelyben meg kell találnunk a megfelelő pályázatokat — hallottuk a plébános úrtól.  

A tornyosi Magyarok Nagyasszonya-templomot 1901. szeptember 9-én szentelték fel. A templom hossza 34,75 méter, szélessége 12,75 méter, magassága 47 méter, négytraverzes, ötszögzáródású, neoromán stílusú. Az építésre szánt összeget országos gyűjtésből fedezték. A legnagyobb adományozó dr. Császka György kalocsai érsek volt, aki ebben az évben ünnepelte ötvenéves papi szolgálatát.

Akár kuriózumnak is tekinthető vasbeton boltíveit az ismert szabadkai vállalkozó, Morvai Novák Károly állította be. A padokat Tóth Abonyi Lukács gyártotta le. Az oltárt a Csanád egyházmegyei oltárépítő műipari intézet készítette. A templom orgonája 1825-ből származik, Walter Tamás temesvári orgonakészítő munkáját dicséri. A leégett zentai Szent István-templomból mentették át és építették 1913-ban.

A templom belső festését Lohr Ferenc és Tary Lajos budapesti akadémiai festőművészek készítették 1914-ben, magyaros szecessziós stílusban. A boltozatokra öt nagy, díszes kép került — olvashatjuk a Vajdasági Magyar Értéktárban.

A Tornyoson 1944 őszén átvonuló szovjet Vörös Hadsereg katonái a templom mennyezetére sajnos golyózáport zúdítottak, így manapság is több mint százötven, géppuskalövedék által ütött kisebb-nagyobb luk éktelenkedik a mennyezeten lévő festményeken.

A templom műemlék, a szabadkai székhelyű községközi műemlékvédelmi intézet védelme alatt áll.