Hajós Alfréd is tervezett egy épületet Szabadkának!

Hajós Alfréd is tervezett egy épületet Szabadkának!

Nos, ha Hajós Alfréd nevét hallom, biztosan az úszás jut eszembe, és a foci, nem a gyönyörű városom építészeti öröksége. Pedig az első magyar olimpikon építészmérnök volt ám, és Szabadkán egy mára már lepukkant, ám így is lélegzetállóan szép főtéri épület az ő tudását és fantáziáját dicséri.

— Legyen ma a téma a szabadkai hitelbank, az a sárga épület a központban — javasolta kedvenc idegenvezetőm, Tóth Borisz. De melyik is az? És miért olyan érdekes? — kérdeztem. — Tudod, amelyiknél befordulsz, ha a Pelivan cukrászda irányából bevásárolni indulsz a Maxiba! Elbújik a galagonyafák mögé, ezért nem tudjuk észrevenni, és sajnos nagyon kopott a homlokzata, de ha oldalról nézzük, nagyon érdekes látni, hogy a többi épületnél két emelettel magasabb — magyarázta, és máris belevágott a történet közepébe. — Az épületet Hajós Alfréd budapesti építészmérnök tervezte, 1911—1912-ben építették, és ez volt Szabadka központjában az első többemeletes, pontosabban háromemeletes épület. A földszinten működött maga a hitelbank, az emeleteken pedig a banki irodák. Emellett a bank igazgatójának és a közvetlen munkatársainak is voltak lakásaik ebben az épületben, a legfelső emeleten pedig tipikus bérlakásokat alakítottak ki, a leggazdagabb polgárok számára. Hajós Alfréd tipikus szecessziós stílusban tervezte, ám nem kizárólag magyar szecesszióra kell gondolni, hanem inkább egy geometriai szecessziós formát képviselt, mely Bécsre, Münchenre, tehát Közép- és Nyugat-Európára volt jellemző. A szecessziót a különféle virágmotívumokban tudjuk felfedezni. Az ingatlan tipikusan sárga, ez a Monarchia építészetének közkedvelt színe. Ha belegondolunk, a város központjában csak a Népszínház volt sárga, de az is inkább narancssárga. Monarchiásan okkersárga viszont csak a hitelbank volt!


Fotók: Szalai Attila 

Szabadka a századfordulót követő években nemcsak gyors iparosodáson ment át, hanem a gazdasági fellendülés a város arculatán is megjelent. Ezt tükrözi ez az épület is, hiszen az 1910-es években, miután elkészült a városháza, az akkori helyi hatóság, Bíró Károly polgármesterrel az élén, arra törekedett, hogy Szabadka arculatán még jobban, erőteljesen megmutatkozzon, hogy egy igazi európai nagyváros. Rendeletbe is adták, hogy a következő esztendőben csakis kimagaslóan nagy épületek húzhatóak fel. Szabadkán virágzott a mezőgazdaság, az ipar, és ez azt is előidézte, hogy egyre több bankot építettek.

— Nagyon érdekes, hogy Szabadkán is működött Hajós Alfréd építész, akit elsősorban olimpikonként ismerünk, pedig építészként Magyarország-szerte nagyon sokat tevékenykedett. Szabadkán viszont csak egyetlenegy épületet tervezett, a szóban forgó hitelbankot. Erről nagyon kevesen tudnak, pedig ott áll a város kellős közepén! Ívelt, olyan, mint egy kettévágott ellipszis, főleg madártávlatból. Nagyon jól be tudta komponálni a hitelbank épületét a főtérbe úgy, hogy egyik és másik oldaláról is érintse a szomszédos ingatlanokat. Nem egy masszív, robusztus épületet gondolt ki, hanem inkább egy finomabbat, melyet geometriai arányok szempontjából nagyon kedvesen, diszkréten bekomponált a térbe.

— Hajós Alfréd 1896-ban részt vett Athénban az olimpiai játékokon. Megnyerte a 100 m-es gyorsúszást és az 1200 m-es hajóról partra úszást is, melyet rekordidő, 18 perc 22 másodperc alatt teljesített, miközben a víz mindössze 13 fokos volt! — ejt egyik ámulatból a másikba Borisz. — A valódi neve Guttmann Arnold volt. Még kisfiúként végignézte, ahogy apja belefulladt a Dunába, ez késztette arra, hogy úszással, sporttal kezdjen foglalkozni. Már ifjúként felvette a Hajós nevet, ami arra ösztönözte, hogy ússzon, szelje a vizeket, mint egy hajó, hogy a környezetében ilyen tragédiák ne forduljanak elő. Építészmérnökként Lechner Ödönnél kezdte pályafutását, szecessziós épületei közül kiemelkedő az Arany Bika szálló Debrecenben. Amikor Magyarországon Hajós Alfréd nevét említjük, mindenkinek elsősorban a Margit-szigeti sportuszoda jut eszébe, vagy a szegedi, a kaposvári, a pécsi sporttelep, ezeket mind ő tervezte. Nagyon jól tudott adaptálódni a kor igényeihez, stílusához. Lechner Ödön tanítványaként előbb szecessziós stílusú épületeket tervezett, majd ahogy múlt az idő, és megjelent az eklektika, a modern stílus, melyet szocreálnak is nevezünk, akkor ezen követelményeknek megfelelően kezdett kreálni.


Hajós Alfréd (Szalai Attila rajza)


Még több kép!▼ 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hajós Alfréd is tervezett egy épületet Szabadkának!
Szabadkai Napló
  • 2020.07.29.
  • LXXV. évfolyam 31. szám
Facebook

Támogatóink