home 2024. február 22., Gerzson napja
Online előfizetés
Hagyomány a mindennapi életben
Tóth Lívia
2023.11.21.
LXXVIII. évf. 46. szám
Hagyomány a mindennapi életben

A Hagyományok Háza Hálózat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2023-ban is több kézművestanfolyamot indított. Az év végi kiállításon a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet oszlopcsarnokában a képzéseken készült alkotásokat tekintheti meg a közönség.

Kovács Nádi Karolina, a Hagyományok Háza Hálózat vajdasági szakmunkatársa a négy lezajlott tanfolyamról szólt.

Kiss Katalin a tavalyi adventi időszakban kezdett el foglalkozni a fazekasság iránt érdeklődőkkel, majd az idén januárban indult meg a munka a műhelyben. A kezdők a korongozással ismerkedtek, a haladók a díszítési technikákat sajátították el. A tanfolyam a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg. A nyár folyamán hat tanuló tett sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát Orcsik Csaba fazekas népi iparművész és Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató előtt. Hamarosan ismét elindul a kezdő tanfolyam, melyet már a Rozetta Kézművestársaság szervez.

Temerinben Kovács Zoltán kosárfonó oktatásával 64 órás, négy hétvégés kosárfonó tanfolyamot szerveztek, az ott készült munkákból december 23-án nyílik kiállítás a helyi Alkotóházban. Zentán ezúttal csak egy tanuló munkái láthatóak.

Először hirdettek Vajdaságban bútorfestő tanfolyamot, melyre akkora volt az érdeklődés, hogy a szabad helyek egy nap alatt beteltek. Sőt, már a jövő évi bácskossuthfalvi tanfolyamra sincs hely. A négy hétvégés képzést Ament Éva bútorfestő, népi iparművész, szakoktató vezette.

— Az eredmény itt látható, a kisebb tárgyak mellett órákat, tükörkereteket és ezeket a gyönyörű templomkazettákat festették a tanulók, és minden csoda szép lett. A csapat további képzésekkel, kutatásokkal fejlesztheti tudását. Általában az a gyakorlat, hogy két tanfolyam után elkezdjük a mentorálást, és bízom benne, hogy a bútorfestők is járnak majd ezekre az alkalmakra — emelte ki Kovács Nádi Karolina.

A viseletkészítők számára már nem tipikus képzéseket szerveznek, inkább szükség szerinti mentorálásokat, hiszen ők már egy összeszokott, profi csapatot alkotnak, akik csoportosan és egyénileg is sikert sikerre halmoznak. Túl vannak már két gyűjtőmunkán és számos pályázaton, megmérettetésen, zsűrizésen. A kiállításon A kékfestészet csodái és A hagyományból divatot pályázatra beadott munkáik láthatóak, valamint a nyári kézművestáborban saját maguknak varrt ruhák. Tajti Erzsébet, Borbásné Budai Valéria, Donkóné Birkás Tünde oktatók szakértelmének köszönhető ez a sok-sok siker. A hálózatosodást és a Kárpát-medencei együttműködést a közös programok is elősegítik, ezért a kiállításon Kárpátalján készült ruhák is láthatóak, melyek a már említett kékfestő pályázatra készültek. Kovács Nádi Karolina azt is hangsúlyozta, hogy a rendezvényen a VMMI három munkatársa is kékfestő ruhát visel.

A kiállítást Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója nyitotta meg.

— Gyakran feltesszük a kérdést: vajon fontosak-e még a népi hagyományok, a régi kézművesmesterségek, a tárgyalkotó népművészet a XXI. században? Abban a XXI. században, amikor az internet világába és az online térbe helyezzük át életünk egy részét. Természetesen fontos, és nem csak azért, hogy megőrizzék a kultúránkat. A helyi értékek, a kulturális és szellemi hagyományok, a hozzájuk kapcsolódó közösségi élet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy közösségben gondolkodjunk. Az emberek tevékeny részvételével felderítik a hagyományos örökséget, és integrálják azt a mindennapi életükbe. Így hozzájárulnak az értékek megőrzéséhez, megbecsüléséhez, az értékmentéshez és a kreatív folyamatokhoz, hiszen a múltbéli dolgoknak köszönhető a mai világunk. A régi kézművesmesterségek visszatanítása egy-egy kistérség saját kulturális értékeit, arculatát formálja, vidékfejlesztő erőként használja fel. A kreatív ipar ma a világ egyik legfejlődőbb ágazata. Az örökségvédelem, ezen belül a népi kézművesség akár versenyképes munkahelyeket is teremthet, de bekapcsolódhat a kulturális turizmusba, a vidékfejlesztésbe is, társadalmi elismertséget hozhat, ugyanakkor valaki alkothat csak a saját örömére is. Összességében elmondhatjuk, hogy a hagyomány nem statikus, hanem változó, nem dobozba zárt valami, hanem folyamatos munka magával a hagyománnyal, hiszen újra kell értelmezni, aktualizálni. A mai néprajz és népművészet feladata a népi kultúrában gyökerező formák, a kulturális alkotófolyamat megélése. A népi hagyományok megőrzése saját magunk miatt jelentős. Azért, hogy igazán otthon érezhessük magunkat a szülőföldünkön, nekünk is tennünk kell: meg kell őriznünk szellemi örökségünket, mert szeretni és védeni csak azt tudjuk, amit ismerünk is — hangsúlyozta a VMMI igazgatója, majd Babits Mihály soraival megnyitottnak nyilvánította a kiállítást:

„Múlt nélkül nincs jövő,
s mennél gazdagabb a múltad,
annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”

Az eseményen közreműködött Bosznai Sára népdalénekes. A kiállítás december 7-éig látogatható a VMMI munkaidejében, hétköznaponként 7—14 óráig.

Fényképezte: Tóth Lívia

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..