
Az idén 29. alkalommal rendezték meg Szabadkán a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivált. A hat nap alatt magyar, olasz, francia, spanyol, indonéz és görög előadásokat láthatott a közönség, összesen tizennégy produkciót.
Mint tudjuk, nincs őszintébb közönség a gyermekeknél, náluk mindig jól le lehet szűrni, mikor unatkoznak, melyik előadást szeretik, min nevetnek. És reakciókban ezen a fesztiválon sem volt hiány. Jó volt látni, hogy óvodások, kisiskolások hömpölyögtek a Jadran Színpad és a Gyermekszínház soraiban.
Magyarországról két társulat is érkezett, az egyik a hatvanöt éves, egri Harlekin Bábszínházé volt, melynek művészei már jártak a fesztiválon. Először a Tündérszép Ilonát, most pedig a Moll tündér álma című bábjátékot hozták el a szabadkai közönségnek. Az előadás története a következő: „Egy régi padlás rejtekében éldegél Moll, a piciny tündér. Egyáltalán nem emlékeztet egy átlagos tündérre, mert ha távolról meglátod, szakasztott olyan, mint egy molylepke. Mindent megjavít, de egy dolgot nem tud helyrehozni: a szárnyát. Pontosabban annak hibáját, Moll tündér ugyanis nem tud repülni. Bár mindent megtesz álma megvalósításáért, de a boldogság felé vezető út nem zökkenőmentes. Az akadályokkal szerencsére nem egyedül kell megküzdenie, hiszen odatéved mellé Durr, a kis kukac, akivel megannyi kalandot és csodát élnek át…”
A másik anyaországi előadás a szegedi Kövér Béla Bábszínház produkciója, a Borszem Jankó volt, melyet egy székely népmese alapján írt át a rendező, Sardar Tagirovsky, s helyezett át Székelyföldről a világűrbe. Idézet a produkció leírásából: „Gyakran érzi az ember, hogy túl kicsi a világhoz, amelyben él. Arról álmodik, hogy hatalmas erő és tettvágy van benne, olyannyira, hogy az már végtelen, akár a világmindenség. Mindannyian elképzeltük vagy elképzeljük, hogy milyen lehet a határtalan világűr. Egy világ, amely felfedezésre vár. De gyakran elfelejtjük, hogy a felfedezésre váró világűr semmivel sem nagyobb, mint a képzeletünk birodalma, amely nem kívül, hanem bennünk található. Borsszem Jankó nem más, mint a bennünk lakozó védtelen és apró pont, aki azt érzi, hogy bármire képes. Aki képes megküzdeni a világ akadályaival. Aki képes legyőzni a félelem sárkányait, hogy kiszabadítsa szeretteit a fogságból. Borsszem Jankó képes felismerni a cselt és az ármányt, a rútat és a rosszat. Borsszem Jankó picinységében végtelen nagy. Gyöngédségében erőteljes és törhetetlen. Kicsi a bors, de erős. Kicsi a báb, de nagysága emberi.”
A fesztiválon minden évben találkozhatunk igen távolról érkező társulatokkal is, az idén például jelen volt az indonéz Bon Puppet Theatre, mely a Történet a seprűről című produkcióját mutatta be. A darabban egy söprű életre kelt, fellázadt gazdája ellen, s annak házában garázdálkodott.
A Theatre Corsair Alapítvány csapata Bulgáriából érkezett, Történetek papírból volt az előadás címe, melyben azt mutatták be, milyen játékos alapanyag is a papír, és mennyi történet, karakter formálódhat belőle. A darab szövegnélkülisége sem okozott gondot, remekül játszottak a hangokkal, szimbólumokkal.
A szervezők a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál keretében kísérőprogramokkal is készültek: könyvbemutatók, kiállítások folytak a Szabadegyetemen és a Danilo Kiš Alapítvány termeiben, illetve műhelymunkákban és tudományos nemzetközi fórumon is részt vehettek az érdeklődők.
A fesztivál ünnepi megnyitóján átadták a Kis Herceg-életműdíjat. Ezt a rangos nemzetközi elismerést az idén Marijana Petrović, a belgrádi Duško Radović Gyermekszínház színésze és dramaturgja, valamint Viktor Šrajman orosz—izraeli rendező érdemelte ki.
Tekintsék meg fotóriportunkat a fesztiválról.
Fényképezte: Szerda Zsófi