Ma a Futni mentem egyébként a magyar Netflixen is megtekinthető. Nálunk, Szerbiában ugyan nem dobja fel a rendszer, de némi ügyeskedéssel itt is megoldható, hogy a Netflixen lássuk: csupán egy magyarországi VPN-kapcsolat szükséges hozzá. De hagyjuk is a technikai részleteket, mert sokkal fontosabb, hogy milyen az a film, amely ennyi embert tudott behozni a már számtalanszor eltemetett magyar moziba.

Képek: imdb.com

A filmről sokáig azt hittem, hogy egy komoly dráma, mely női sorsokról szól. Kiderült, nagyot tévedtem, ez ugyanis egy olyan vígjáték, amely a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető maradandónak, de még jónak sem — eredetinek pedig végképp nem, mivel egy 2019-beli cseh alkotás, a Nők, ha futnak magyar adaptációja. A színészi játék nekem határozottan gyenge volt, a szereplők viselkedése, dialógusai a Szomszédokat idézték, leginkább olyan karakterekről szól, akik a valóságban véletlenül sem léteznek. Csányi Sándor igen kínos ebben a filmben, sőt a történet gerincét adó fő történetszál, a bakancslista utolsó, ki nem húzott eleme, a maraton lefutása körüli balhé (és leszervezése, leveszekedése, szervezgetése) olyan erőltetett, hogy komolyan elgondolkodtató, mitől tudott a Futni mentem ennyire sikeres lenni.

Mielőtt erre rátérnék, lássuk az alapsztorit. Vera (Udvaros Dorottya) megözvegyül, férje, Zoli (Csuja Imre) egy gokartpályán kap szívrohamot. Kiderül, hogy Verával éppen bakancslistájuk elemeit próbálták egymás után kihúzni, a gokart is egy volt ezek közül, a bungee jumping, a vadvízi evezés vagy a tetoválás mellett. Miután férje meghal, eldönti, teljesíti az utolsót is a listáról, elindul a maratonon. Mivel a 42 kilométer túl sok lenne egy hetven feletti nyugdíjasnak, három lányát is ráveszi, hogy váltóban fussanak vele. A lányoknak viszont megvannak a saját problémáik. Dorina (Tenki Réka) törtető, karrierista és állandóan stresszelő ügyvéd, Kata (Lovas Rozi) a gyerekei és az élettársa rabszolgájaként funkcionáló édesanya, akinek a kapcsolata látszólag válságban van, illetve a nekem leginkább szimpatikus Emma (Trill Beatrix), aki meg egyszerűen csak… van. Azaz éppen a főnöke szeretője, akinek a lakásában egyébként meghúzza magát, és úgy általában minden olyan hülyeségbe belemegy, amely a készítők szerint egy huszonéves, bohém csajra nyilván jellemző lehet. Aztán persze ott vannak a pasik, akikről már az első percben látjuk, ki melyik lánnyal fog összejönni a háromból. Még a ’90-es és a 2000-es éveket idéző szponzordömping is feltűnik a filmben: minden szereplő kötelezően nagy, jól látható DRK-logós szabadidőruhákban fut.

A Futni mentem tehát egy giccses, romantikus komédia, mely azért egy dolgot mégiscsak elég jól csinál: szerethető karaktereket vonultat fel, illetve családias hangulatot teremt. A csetlő-botló szereplők egy-egy jellemvonásában helyenként mindenki egy kicsit magára fog ismerni. Herendi Gábor filmje borotvaélen táncol a teljes blődség és a tökéletes közönségfilm határán. A készítőknek pedig ezek szerint sikerült ráérezniük arra, hogy mire fogékonyak a nézők. A könnyen emészthető, laza vígjátékokra, melyekkel nagyot lehet bukni, de időnként óriásit kaszálni is. Most ez utóbbi jött be, olyannyira, hogy már a 2 milliárd forintot is megközelítette a bevétel. Családi szórakozás, melytől nem kell többet várni ennél. Amit ad, az néha megmosolyogtató, máskor hajmeresztően kínos lesz. Persze ettől még lehet szeretni.