— Az év első lehalászása február 7-én kezdődött és február 28-áig fog tartani, de az idén még egy lehalászást tervezünk az év második felében, szeptember körül — emelte ki Dobó Márta, a Palics—Ludas Közvállalat igazgatója. Nyilatkozata előtt a közvállalat munkatársai szemléltették, miként történik a lehalászás, egyetlen háló kimerítésével mintegy 8-900 kiló ezüstkárászt sikerült a csónakba emelniük. — Amikor a projektum elindult, a felmérések azt mutatták, hogy ha 50 tonna ezüstkárászt sikerül eltávolítani, akkor hellyel-közzel helyreáll a biológiai egyensúly a halállomány tekintetében. Viszont csak az idén már körülbelül 20 tonnánál tartunk, összességében pedig több mint 200 tonna lett kihalászva, de még mindig rengeteg az ezüstkárász a tóban. Nehéz megbecsülni, hogy mennyi van, és hogy meddig kell még folytatni a lehalászást, de a közvállalat mindaddig folytatni fogja, amíg szükségét látja. A tavasszal egy monitoringprogram is elindul, mely még részletesebben meg fogja mutatni, hogy melyik hal milyen arányban van jelen a tóban, az alapján pedig már jobban meg tudjuk majd becsülni, hogy mennyi ezüstkárászt kell még lehalászni.

Az igazgató arról is szólt, hogy a tavalyi év végén harcsákat telepítettek a tóba, melyek jól alkalmazkodtak. Felvételek is készültek arról, hogy szépen növekednek.

— A szelektív lehalászás, vagyis a tájidegen fajok lehalászása azért fontos, hogy helyreállítsuk a tóban lévő halállománynak a minőségét, mennyiségét, illetve javítsuk az ökoszisztéma állapotát — emelte ki Vinkó Tamás, a közvállalat természetvédelmi szakmunkatársa. Mint mondta, a kifogott őshonos halak rögtön visszakerülnek a tóba. — Az ezüstkárász mellett vannak más invazív fajok is, például a kínai razbóra, a napkárász vagy az amerikai törpeharcsa, ezek mérettől függetlenül mindenképp ki lesznek véve. A lehalászás valójában egy monitoring is, melynek segítségével már most sokkal pontosabb képünk van arról, hogy milyen halfajok és milyen arányban vannak jelen a tóban. Van itt ponty, csuka, süllő, vörösszárnyú keszeg, bodorka, tehát nagyon sok olyan fajta került hálóba az utóbbi időben, amelyet a korábbi években nem mutatott ki a monitoring. A tavasszal induló részletes felmérés is egy nagyon fontos momentum, hiszen a teljes tófelületen, illetve minden mederszakaszban folyik majd vizsgálódás, és nemcsak a halfajok mennyisége, mennyisége tekintetében, hanem az ökológiai állapotot meghatározó paramétereknek a mérése is megtörténik majd, tehát a zooplankton-, illetve a fitoplankton-állományt is felmérik majd, illetve egyéb kémiai, fizikai paramétereket is vizsgálnak. Ezeknek az eredménye alapján módosítani szeretnénk a tízéves kezelési tervünket, a többi közt a halasítási terveket is. Több mint tíz évig nem volt halasítás, tavaly az első körben harcsával kezdtük, az idén pedig más halfajokat is tervezünk, például több süllőfészket, csukát és pontyot telepítünk, de akár compót is, hogyha a monitoringeredmények azt mutatják, hogy már ezzel is érdemes foglalkozni. A monitoring dönt majd arról, hogy esetleg más halfajokat milyen mennyiségben és mikor volna érdemes még betelepíteni. Az ezüstkárász önmagában is nagyon szapora hal, de más pontyfélékkel is össze tud ívni, ezért nagyon gyorsan el tud szaporodni, más fajokat kiszorítva, mivel nagy mennyiségben fogyasztja a táplálékot. A törpeharcsa pedig más halak ikráit vagy ivadékait is megeszi, úgyhogy ezek az invazív fajok valóban nagyon negatív hatással vannak az őshonos populáció alakulására. A kártékony fajok létszámát ragadozók betelepítésével is tudjuk szabályozni, hogy csökkenjen a mennyiségük, a többinek pedig megnyíljon az élettere, és újra el tudjanak szaporodni.

A projektumot felügyelő KfW képviseletében Marko Stojišić arra világított rá, hogy a Palicsi-tó biodiverzitásának helyreállításával kapcsolatos munkálatok a végükhöz közelednek. Mint mondta, a következő időszakban figyelni fogják a víz állapotát, hogy felmérjék, milyen eredményeket értek el. A Szabadkai Közegészségügyi Intézet havi szinten vizsgálja a víz minőségét, a mutatók elégedettségre adnak okot a 4. mederszakaszt, illetve a többi szektort illetően is. Marko Stojišić a fürdőzéssel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a megnevezett aktivitásokkal elsősorban a tó biodiverzitásának helyreállítására törekszenek. A vízminőség javulásával a fürdőzők újra birtokba vehetik majd a tavat, de nem a fürdőzés az elsődleges cél, hanem a környezet biológiai sokféleségének megőrzése. A vízfelület esztétikai és higiéniai állapotának javulása a fürdőzést illetően csupán egy pozitív mellékhatása lesz a mostani törekvéseknek.