Még 2021-ben érkezett a hír, hogy a Kiotói Egyetem kutatói áttörést értek el a fogak regenerációjában, egy antitest-terápia segítségével ugyanis sikerült visszanöveszteni hiányzó fogakat kísérleti egerekben és vadászgörényekben. 2024-ben pedig végre megkezdődhettek az első emberi klinikai tesztek, melyek során a kutatók az innovatív gyógyszer hatékonyságát és biztonságosságát teszik próbára.
A vizsgálat a Kiotói Egyetem kórházában folyik 2024 szeptembere és 2025 augusztusa között. Az első fázisban 30 harminc és hatvannégy év közötti férfi vesz részt, akinek legalább egy őrlőfoga hiányzik. A kutatók azt remélik, hogy az intravénás kezeléssel sikerül elérni, hogy új fogak nőjenek az alanyok szájában, ezzel pótolva a hiányzókat. Ha a tesztek sikeresek, a fogregeneráló gyógyszer 2030-ra kerülhet kereskedelmi forgalomba.
A kutatás következő lépése olyan két—hét éves gyerekek kezelése lesz, akik veleszületett foghiány miatt legalább négy fogat vesztettek. A kutatók ezután a kísérletet kiterjesztik a részleges foghiányban szenvedőkre, vagyis azokra, akiknek környezeti tényezők miatt egy—öt állandó foguk hiányzik. A foghiányban szenvedők előfordulása országonként változik, de egyes adatok szerint Magyarországon egy átlagos felnőttnek 10 ép és 10 hiányzó foga van. A felnőttek 8%-ának egyetlen foga sincs, míg a teljesen ép fogazatúak aránya mindössze 0,5%.
A terápia alapja az úgynevezett USAG-1 gén blokkolása, mely gén normális esetben gátolja a fogak növekedését. Az antitest-terápia új csont és fog kialakulását segíti elő. Az eljárás különlegessége, hogy egyetlen kezelés elegendő lehet egy új fog kifejlődéséhez. A módszer egereken és vadászgörényeken hatékonynak bizonyult, ezeknek az állatoknak ugyanis hasonló a fogfejlődési mechanizmusuk, mint az embereké. Az antitest-terápia különleges előnye, hogy a gén és a csont-morfogenetikus fehérjék közötti interakciót gátolja, anélkül, hogy az egész szervezetre kiterjedő mellékhatásokat okozna.
A kutatás hosszú távú célja, hogy a gyógyszer ne csupán a veleszületett foghiányban szenvedőknek nyújtson megoldást, hanem az olyan embereknek is, akik bármilyen más okból veszítették el a fogaikat. A kutatók bíznak abban, hogy az eljárás hamarosan széles körben elérhetővé válik.
Takahashi Katsu, a Kiotói Egyetem oktatókórháza fogászati és szájsebészeti osztályának vezetője több mint két évtizede foglalkozik a fogak regenerációjával. Molekuláris biológusként és fogorvosként az a célja, hogy olyan módszert kínáljon, amely minden korosztály számára megfelelő, bármi legyen is a fogvesztés oka. Takahashi elmondása szerint a fogregeneráció iránt hatalmas az érdeklődés, és a páciensek többsége tartós, végleges megoldást keres a fogvesztésre. A foghiány eddig csak mesterségesen, például implantátumokkal volt orvosolható. Az antitest-terápia viszont teljesen új megközelítést kínál, nem invazív, és természetes módon ösztönzi az új fogak növekedését.
A kutatók reményei szerint az új technológia alapjaiban változtatja meg a fogászatot és a fogpótlás lehetőségeit. Az antitestek már számos orvosi területen bizonyították hatékonyságukat, például daganatok és autoimmun betegségek kezelésében. Most pedig úgy tűnik, hogy a fogászatban is új fejezetet nyithatnak. A szakemberek bíznak abban, hogy a kezelés biztonságosságát az elkövetkező klinikai vizsgálatok igazolják, és a jövőben akár egyetlen kezelés is elegendő lehet ahhoz, hogy a fogvesztés csupán egy múló emlékké váljon.
