Hat éve birkózik a felsőhegyi Herculesben, előtte ugyanennyi ideig karatézott, majd az edző távozása és Kopasz Károly érkezése után sportágat váltott. A birkózás minden bizonnyal a génjeiben van, hiszen édesapja is neves birkózó volt. Már az első évében elkezdte az éremgyűjtést, igaz, akkor még ,,csak’’ ezüst– és bronzérmeket nyert, a második évben azonban már minden versenyen az ő kezét emelhették magasba a bírók. Eddig összesen kilenc országos bajnoki címet mondhat magáénak a fiatalabb és idősebb pionírok, valamint a serdülők korosztályában.
— A most megszerzett világbajnoki bronz életem eddigi legnagyobb sikere — kezdi a beszélgetést az újdonsült bronzérmes. — Az esztergomi és a nagybecskereki edzőtáborokban jól felkészültem a vb-re, s bíztam abban, hogy érmes leszek, de azért szerezhettem volna fényesebb érmet is. Az első fordulóban egy görög ellen léptem szőnyegre, s 8 : 0-ás győzelmet arattam, majd egy svájci ellen bizonyultam jobbnak. A mérkőzés után pihenni sem volt túl sok időm, mivel tíz perc elteltével már várt a japán birkózó elleni elődöntő. Fáradtan álltam ki ellene, s ő 7 : 0-ra legyőzött engem. A harmadik helyért az Európa-bajnoki bronzérmes finn versenyzővel mérkőztem, s 3 : 1-re nyertem. Nagyon nehéz találkozó volt, de a jobb erőnlétem döntőnek bizonyult. Már az elején ,,nekimentem’’, mire őt megintették. A folytatásban végrehajtottam rajta egy két pontot érő dobást, de csak egyet kaptam érte. Ekkor egy kicsit passzívabbá váltam, s ő megszerezte az első pontját, majd az utolsó másodpercekben fejfogást szeretett volna rajtam végrehajtani, én viszont kiemeltem, eldobtam, s ezzel kialakult a 3 : 1-es végeredmény. A bronzéremnek nagyon örültem azzal a népes szurkolósereggel együtt, amely biztatott az egész napos verseny folyamán.
Miklós a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont végzős tanulója, délelőtt a padokat koptatja, iskola után pedig fut, majd kötelet ugrál, este pedig birkózik. Jövőre még erősebb mezőnyben, a juniorok között lép szőnyegre, előbb ki kell harcolnia a válogatottságot, majd jöhetnek az újabb nemzetközi sikerek. Céljai közé a felnőtt világversenyeken való éremszerzés tartozik, legyen szó akár Eb-ről, akár vb-ről vagy olimpiáról. A Bojan Mijatov szövetségi kapitány által vezetett szerbiai válogatott Bojan Živanović révén egy ezüstöt is szerzett a világbajnokságon.
Miklós a Hercules tagja, ahol Kopasz Károly irányításával folyik a munka.
— Mindig hangoztattam, hogy Miklósnak nagy esélye van, hiszen az egyik legjobb szerbiai birkózó a 17 évesek mezőnyében. A kisebb-nagyobb nemzetközi versenyeken már több éve szorgalmasan gyűjti az érmeket, itthon pedig szinte egyeduralkodó a kategóriájában. Az Európa-bajnokság nem sikerült túl jól a számára, mivel egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az előkészületeken. A vb-re viszont kiválóan felkészült, ellenfeleit legyőzte, és érmet szerzett. Bíztam Miklósban, tudtam, hogy jól fog szerepelni, habár a verseny előtt 9 kg-ot kellett fogynia, amit nagyon nem szeretnek a birkózók. Érdekes, hogy más nemzetbeli sportolók is fogyasztanak a versenyek előtt, de rajtuk valahogy nem látszik meg, a mieinken viszont igen. Úgy látszik, nálunk az orvostudomány még nincs azon a szinten, mint máshol, valamint a feltételek, az edzési körülmények tekintetében is jócskán elmaradunk a birkózó nagyhatalmaktól. Ők sok erős meccset vívnak otthon, s mire kikerülnek világversenyre, már technikailag és taktikailag is kiforrott birkózók. Miklósnak nemzetközi tapasztalata van ugyan, de jóval kevesebb meccset vívott ellenfeleinél. Itthon bátyja az edzőpartnere, vele rendszeresen szparingol. Szüksége lenne több edzőpartnerre: erősebbre, gyengébbre és ugyanolyan erősségűre is, mint ő — mondta Kopasz.
A későbbi világbajnok japán elleni elődöntőben tartotta magát a megbeszélt  taktikához, de az ázsiai gyorsasága megzavarta, s abban a másodpercben már technikai tussal el is veszítette a meccset.
— Vagy nem összpontosított egy pillanatra, vagy csak egy percig tudta felvenni a versenyt a gyors japánnal. A döntőben ugyanez a japán fiú tussal győzött a jóval esélyesebb orosz birkózó ellen. A bronzmérkőzés előtt mindenki tudta, ha egyenrangú ellenfele lesz a finn birkózónak, akkor hazai szőnyegen nem veszíthet. A bírók megintették a finnt, s ez megzavarta, egyre jobban támadott, majd hibázott, Miklós pedig kihasználta ezt. Ekkor már sima volt a meccs, csak végig bírni kellett erőnléttel. Ez sikerült is, a finn belefáradt a nagy hajtásba. Rossznyelvek szerint a sorsolás gyenge ellenfeleket rendelt mellé. Mondtam neki, hogy ne figyeljen ezekre, a világbajnokságon nincsenek gyenge ellenfelek, ne törődjön azzal, amit egyesek mondanak. A bronzérem azt jelenti, hogy még többet kell majd dolgoznia, hiszen mindenki őt akarja legyőzni, nemcsak külföldön, hanem itthon is. A juniorok között nehezebb lesz, de kemény munkával ott is jönnek majd az eredmények. Terveim szerint Miklós 19-20 éves korában lesz a topon. Ki kell azonban választani a megfelelő súlycsoportot, nem szabad többet ilyen sokat fogyasztania — mondta Kopasz.
Miklós Felsőhegyen edz, cseppet sem ideális körülmények között. Egy szőnyeg áll rendelkezésükre, s télen a fűtéssel is gondok vannak. Ennek ellenére a hét éve létező Hercules Birkózóklubban több mint húsz versenyző nyüstöli egymást az edzéseken, közülük több mint tízen versenyeken is részt vesznek.
— Kis klub vagyunk, kevés a sportmunkás, majdnem mindent egyedül csinálok. Az elején több gyerek volt a klubban, azaz nálunk is gond van a lemorzsolódással. A gyerekek középiskolába iratkozásakor jut ez leginkább kifejezésre, hiszen a délutánosok este kilenc előtt nemigen érnek haza, az edzésnek pedig azért legkésőbb fél nyolckor el kell kezdődnie. Több ügyes gyerek is bontogatja nálunk szárnyait. Megemlítem még Katona Ádámot, aki nagyon intelligens, rátermett birkózó és Kolompár Szebasztiánt, aki Nagybecskereken jár tovább középiskolába, ahol kiváló feltételek várják. Ők hárman Zenta község ösztöndíjasai, de rajtuk kívül van még néhány gyerek, akik jó eredményeket érnek el az országos bajnokságokon a fiatalabb, az idősebb pionír és a serdülő korosztályban. Évente két-három országos bajnok kerül ki sorainkból, így eddig mintegy 13-14 országos bajnoki titulust mondhatunk magunkénak, csapatban pedig az idősebb pionírok már a Szerb kupát is megnyerték. A feltételek nem épp megfelelőek, de elnökünk, Sándor József segítségével megpróbálunk javítani rajtuk. Nehéz a sorsunk, hiszen akármerre fordulunk, mindenhol azt mondják, hogy egy birkózóklub már létezik Zentán, kettőre nincs szükség. Így hivatalos edzőt sem kaphatunk, hiszen birkózásban egyet pénzel a község. Felsőhegyen a birkózóklub az egyetlen bejegyzett sportklub. A falusi sportra kaptunk támogatást, a fiatalabb pioníroknak a nyáron meg is szerveztük az edzőtábort, de e támogatás eddig még nem érkezett meg — mondta Kopasz.
A felsőhegyi birkózók jelenleg a szeptember végén sorra kerülő junior országos bajnokságra készülnek, de az is elképzelhető, hogy ha engedélyt kapnak rá, elindulnak a II. ligás csapatbajnokságon is. A gyerekek számára önerőből és támogatók segítségével egységes szabadidőruhát szeretnének vásárolni. A klubban folyó komoly munka legjobb bizonyítéka Miklós bronzérme, még csak a feltételeken és a munkakörülményeken kellene javítani, hogy a következő versenyeken is sikeresen szerepeljenek a felsőhegyi birkózók.