Felpörgés

Felpörgés

Alaposan felpörögtek az év végi események. A Politika napilap tényként közli az előrehozott parlamenti választások időpontját, a demokraták belharca pedig újabb szakaszához érkezett. Folytatódott a csendőrséggel kapcsolatos botrány is, továbbá nagy felhördülést keltett a Kolubara szénmedence volt igazgatójának a felmentése. Mint várható volt, az Alkotmánybíróság több pontban is kifogásolta a vajdasági hatásköri törvényt, a Parlament pedig létszámstopot vezetett be a közszférában.

Választások lesznek?

Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt alelnöke úgy nyilatkozott a Pink Televíziónak, hogy az előrehozott választások gazdasági szempontok miatt nem tennének jót Szerbiának, ugyanakkor nem is lehet kizárni őket. Pár nappal később a Politika napilap jól értesült haladó párti körökre hivatkozva azt írta, hogy az előrehozott parlamenti választásokat vélhetőleg február 23-án vagy március 2-án fogják megtartani. Ennek okai között szerepel az előrehozott belgrádi helyhatósági választás is. A haladók ugyanis Aleksandar Vučić népszerűségét szeretnék felhasználni arra, hogy megnyerjék a belgrádi párviadalt. A napilap szerint Vučić már döntött a kérdésben, a szocialisták azonban még vacillálnak. (Tanjug, Politika)

Tadić visszatér?

A Blic napilap arról cikkezett, hogy újabb fordulatot vett a Demokrata Párton belüli harc, Zimonyban ugyanis a párt vezetését Boris Tadić volt pártelnök és volt államelnök jelöltje vette át. A napilap úgy tudja, hogy ez a fordulat, Tadić újbóli politikai aktivizálódása, valamint a december 15-ei voždovaci választások vélhetőleg a pártvezetőségben végbemenő jelentős változások előjelei. Az említett választások különösen fontosak, ha ugyanis a párt ezeken rossz eredményt ér el, Dragan Đilas jelenlegi pártelnöknek várhatólag már december 22-én bizalmatlansági indítvánnyal kell szembesülnie. A Demokrata Pártban jelenleg egyébként öt áramlat is van, a legerősebb a Dragan Šutanovac, illetve a Tadić köré gyűlt frakció. (Blic)

Jeremić gondoskodott a határozatképességről

Vuk Jeremić, a Demokrata Pártból kizárt exkülügyminiszter jelenleg önálló képviselőként dolgozik a parlamentben. A pénzügyi törvények előterjesztésének bizottsági ülésén neki köszönhetően volt meg a szükséges többség az ülés megkezdéséhez. „Úgy vélem, hogy a technikai obstrukció nem módja annak, hogy valaki kifejezze elégedetlenségét egy politikával szemben” — nyilatkozta mindezzel kapcsolatban a volt külügyminiszter. (B92)

Folytatódó botrány a csendőrségnél

Tovább terebélyesedik a belügyminisztérium egyik elit alakulata, a csendőrség körüli botrány. A közelmúltban az alakulat élére kinevezett új parancsnok, Milenko Božović azt jelentette ki, hogy a csendőrség 2900 tagja közül négyszázat kiképzés nélkül vettek fel az egységbe. A kiképzés egyébként biztonsági ellenőrzésből, pszichológiai tesztből, valamint a fizikai erőnlét felméréséből áll. A helyzet mérséklését az is bonyolítja, hogy a rendelkezések értelmében a csendőrség tagja csak akkor kaphat elbocsátást (magyarul: akkor rúghatják ki), ha hat hónapnál hosszabb börtönbüntetésre ítélik. Az új parancsnok a sajtónak azt is elmondta, hogy az örökölt helyzet ellenére elrendelték a testületben szolgálók újabb pszichológiai kivizsgálását, ezután huszonhárom csendőrtől vették el a fegyvert, s áthelyezésüket kezdeményezik. Alaposan felpörögtek az év végi események. A Politika napilap tényként közli az előrehozott parlamenti választások időpontját, a demokraták belharca pedig újabb szakaszához érkezett. Folytatódott a csendőrséggel kapcsolatos botrány is, továbbá nagy felhördülést keltett a Kolubara szénmedence volt igazgatójának a felmentése. Mint várható volt, az Alkotmánybíróság több pontban is kifogásolta a vajdasági hatásköri törvényt, a Parlament pedig létszámstopot vezetett be a közszférában.(Blic,Tanjug)

Felmentették!

A belgrádi felsőbíróság felmentette Dragan Tomićot, a Kolubara szénmedence volt igazgatóját, valamint munkatársait. Tomićot visszaéléssel vádolták. A volt igazgató ellen egy másik eljárás is folyik, melyet a szervezett bűnözés elleni ügyészség emelt, s 27 másik vádlottal együtt ugyancsak hivatali visszaéléssel gyanúsítja. Az okozott kárt 938 millió dinárra becsülik. (Tanjug)

Vádemelés a miniszter ellen

Predrag Bubalo volt gazdasági és privatizációs miniszter ellen emelt vádat a szervezett bűnözés elleni ügyészség. A volt minisztert és hét társát azzal vádolják, hogy a hivatali helyzetükkel visszaélve adták el a Belgrádi Kikötő állami pakettjét egy — Milan Beko oligarcha tulajdonában lévő — luxemburgi cégnek. A vádirat szerint ezáltal 5,7 millió euróval károsították meg az államot. Milenko Radisavljević különleges ügyész úgy nyilatkozott az újságíróknak, hogy összesen nyolc személy ellen emeltek vádat, s Bubalo, valamint két társa esetében az előzetes fogva tartás meghosszabbítását kérték. (—)

Dačić elnök akar lenni

Ivica Dačić szerb kormányfő nagyinterjút adott a Nedeljnik hetilapnak. Elmondása szerint azt fontolgatja, hogy indulni fog a 2017. évi elnökválasztáson. „Egészen biztosan jelöltetni fogom magam, ha akkor még benne leszek a politikában. A legutóbbi választásokon a harmadik helyen végeztem, a Szocialista Pártnak pedig kell, hogy legyen jelöltje” — nyilatkozta a lapnak a miniszterelnök, aki azt is hozzátette, hogy a szocialisták politikai mélyrepülése akkor kezdődött, amikor annak idején Slobodan Milošević úgy döntött, hogy Vojislav Šešeljt támogatja az aktuális elnökválasztáson, s nem engedélyezte Milutin Mrkonjić indulását. (Nedeljnik)

A németeknek nem tetszik

A mérvadó Danas napilap tudósítása szerint Berlinben igen jelentős azoknak a véleménye, akik azt szeretnék elérni, hogy Belgrád és Banja Luka kapcsolata nagy súllyal essen a latba Szerbia integrációs folyamatát illetően. A kérdés egyébként az utóbbi időben elhalkult, mivel a demokratákat váltó új haladó kormány már korántsem ápol olyan szívélyes viszonyt a boszniai Szerb Köztársasággal, mint elődje. (Danas)

Alkotmányellenes

Ahogy az várható volt, a Szerbiai Alkotmánybíróság a Vajdaság AT hatáskörét szabályozó statútum bizonyos pontjait alkotmányellenesnek nyilvánította. A döntés meghozatalát azonban a bíróság hat hónapra felfüggesztette, azzal a meghagyással, hogy ez idő alatt hangolják össze az Alkotmánnyal a kifogásolt rendelkezéseket, illetve hatásköröket.

Bojan Pajtić tartományi kormányfő és Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke közös sajtótájékoztatójukon úgy vélekedtek az ítélettel kapcsolatban, hogy Szerbiának — ha valóban az Európai Unió tagja kíván lenni — sürgősen foglalkoznia kell saját alkotmányjogi helyzetével és magával az Alkotmánnyal is. (B92, Beta)

Létszámstop

A Szerb Parlament a múlt pénteken elfogadta a költségvetési törvény módosítását, melynek értelmében létszámstopot vezettek be a közszférában, vagyis bizonyos kivételezett intézményeket és tisztségeket leszámítva 2015. december 31-éig tilos a munkaerő-felvétel a költségvetési támogatásból működő intézményeknél. A rendelkezés nagyban sújtja az oktatás- és az egészségügyet is. (Tanjug, Beta)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Belgrádi Szemmel rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Felpörgés
Belgrádi Szemmel
Felpörgés
Belgrádi Szemmel
Facebook

Támogatóink