Semjén: Az állampolgársági törvényeinket végrehajtjuk
A választásokra mintegy félmillió lesz a friss magyar állampolgárok száma — jelentette ki Semjén Zsolt Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tanévnyitó rendezvényén. „Magyarország a saját emberi jogon nyugvó nemzeti érdekét nem rendeli alá más országoknak, és különösen nem rendeli alá más országok belpolitikájának. A helyzet az, hogy az Európai Unióban általános a kettős állampolgárság lehetősége, ezt teszik a románok, a szlovákok, a horvátok, a szerbek, a spanyolok és az olaszok” — mondta Semjén Zsolt. Hozzátéve: a globalizáció következtében egyre gyakoribb jelenség, hogy jelentős tömegek dolgoznak más országokban, például Nyugat-Európában. Így szerinte balgaság lenne egy országnak elveszítene azokat a tehetséges embereket, akik külföldön megszerzik más ország állampolgárságát. „Az állampolgársági törvényeinket végrehajtjuk, ami teljes összhangban van az Európai Unió dokumentumaival. Biztosítunk minden kárpátaljai magyart, hogy a Magyar Állam semmilyen állampolgársági információt nem ad ki sem Ukrajnának, sem senki másnak” — zárta le gondolatait a miniszterelnök-helyettes.

A Magyarság Háza jelentős támogatásban részesül
A 2013. évi központi költségvetésből mintegy 723 millió forintot szán a kormány a Magyarság Háza kialakítására, valamint egyéb járulékos felújítására. A pénzügyi támogatás révén nemrég kávézó és ajándékbolt nyílt a budapesti Szentháromság téren álló Magyarság Házában. „A Magyarság Házának létrehozásáról 2010 októberében döntött az Országgyűlés. A cél egy olyan intézmény kialakítása volt, amely széles körűen mutatja be a magyarság szellemi kincseit, értékteremtő képességét" — mondta a kávézó megnyitóján Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2010 óta „szívvel-lélekkel” dolgoznak a Magyarság Háza kialakításán. Az első látványos beruházás a kávézó és ajándékbolt átadása, valamint a kapcsolódó kiszolgáló helyiségek megújulása volt, és a tervek szerint 2014 tavaszára megnyílhat a Magyarság Házának látogatóközpontja és az intézmény állandó kiállítása is, a nemzetiidentitás-kiállítás.

Bauer Edit az év EP-képviselője lett
Átadták Bauer Edit felvidéki magyar néppárti európai parlamenti képviselőnek az év EP-képviselője díjat a The Parliament című brüsszeli magazin rendezvényén. Ezt az elismerést 18 kategóriában osztják ki. Mint a képviselő irodája közölte, Bauer Edit a MEP AWARDS 201 versenyben a nemek közötti egyenlőség kategóriájában vitte el a pálmát. A díj elsősorban annak a nagyon kedvezően fogadott EP-előterjesztésnek az elismerése, amelyet a képviselő a bérszakadékról készített. A jelentés fő hozadéka az a kilenc pontban megfogalmazott ajánláscsokor, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a nők és férfiak közötti bérkülönbségek felszámolására. A The Parliament magazin által 2005 óta minden évben meghirdetett MEP AWARDS díj célja, hogy felhívja a figyelmet az európai parlamenti képviselők sokrétű munkájára, amely gyakran a nyilvánosság figyelmén kívül zajlik.

Felvidéken magyar megállapodás született
A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei címmel dokumentumot fogadott el a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd párt és a felvidéki magyar civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A dokumentum nem más, mint egy alapelvrendszer, amely a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit rögzíti. Összefoglalja a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges célokat, rögzíti közös értékeiket, és rámutat a megmaradás feltételeire. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár közös közleményében így fogalmazott: üdvözlik a megállapodást, hiszen az azt bizonyítja, hogy alapvető, nemzeti fontosságú kérdésekben képesek közös álláspont kialakítására a magyarság ügyét felvállaló érdekképviseleti szervezetek.

Román civil szervezetek — nem kell a székely zászló sem
Nem lehet Hargita megye jelképe a székely zászló. A bíróság ugyanis jogerősen megsemmisítette a Hargita megyei önkormányzat egy 2009-ben hozott határozatát, amellyel a megye jelképévé tették a székely zászlót. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke elmondta, hogy az indoklás közzétételéig és a végzés kézbesítéséig akár hónapok is eltelhetnek, addig törvényesen használható a jelkép, azaz a kék mezőben a székelység ősi nap-hold jelképrendszerét megjelenítő zászló. „Amikor megkapjuk az indoklást, még aznap megyei tanácsülést tarunk, és újra elfogadjuk, hogy ne kelljen senkinek levennie (a zászlót), és senkit se büntessenek meg érte. Ugyanakkor fellebbezéssel fordulunk a luxemburgi bírósághoz” — mondta Borboly. Az RMDSZ politikusa felidézte, hogy a 2009. évi elfogadása óta az önkormányzat zászlóhatározatát folyamatos támadás érte a román civil szervezetek részéről, amelyek szerint a székely zászló hivatalossá tétele Hargita megyében hátrányos megkülönböztetést jelent az ott élő ötvenezer román számára.