Böjte Csaba és édesanyja ünnepélyes keretek közt tett esküt

A magyar kormány számításainak megfelelően az idei esztendő folyamán mintegy félmillió új taggal bővült — jogilag is — a magyar nemzet. Az ötszázezredik állampolgári esküre ünnepélyes keretek között került sor a Parlamentben. Orbán Viktor miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences rendi szerzetest és édesanyját, Böjte Juliannát. „Hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amelyet a 20. század helyezett rá. Levertük a lakatot, és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta. A 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönfélébb pontjaira szóródott szét. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai” — jelentette ki az ünnepségen a miniszterelnök. Az ötszázezredik külhoni magyar állampolgár kapcsán érdemes kiemelni, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából mintegy félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából csaknem négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából pedig kétezren kezdeményezték a honosítást.

Afrika gyászol: elhunyt Nelson Mandela

Kilencvenöt éves korában elhunyt Nelson Mandela, a világszerte ismert apartheidellenes aktivista, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke. Mandela apartheidellenes tevékenysége miatt huszonhét évet töltött börtönben. 1990-ben bocsátották szabadon, és egy többéves nemzeti kiegyezési folyamat végén 1994-ben elnökké választották. Az apartheidrendszer tárgyalásos felszámolásáért 1993-ban — Frederik Willem de Klerk korábbi elnökkel megosztva — Nobel-békedíjat kapott. A faji megkülönböztetés ellenzőinek körében Mandela a szabadság és az egyenlőség jelképe — Dél-Afrikában és világszerte. Politikusok, sportemberek és neves művészek gyászolják. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az „igazság pilléré”-nek nevezte, és úgy fogalmazott, hogy az elhunyt dél-afrikai politikus az ihlet forrása volt az egész emberiség számára.

Fukusima Csernobil sorsára juthat

A két és fél évvel ezelőtti japán atombaleset óta nem volt akkora sugárzási szintje a fukusimai talajvíznek, mint az elmúlt napokban. Az erőművet üzemeltető vállalat szakemberei egyelőre nem tudják, hogyan kezeljék a kritikus helyzetet. Noha több elképzelés is született a 370 ezer tonna sugárfertőzött víz eltüntetésére, a tervek még nincsenek teljes mértékben kidolgozva. Bizonyos vélekedések szerint le kellene aszfaltozni Fukusima környékét, hogy a csapadék ne juttassa a földbe a sugárzó anyagokat. Mások szerint a tengerbe kellene önteni a fertőzött vizet. Olyan ötlet is van, hogy hatalmas, víz alatti szűrőket kellene telepíteni a Csendes-óceánba, a szennyezett víz megszűrésére. Mindennél egyébként még nagyobb gondot okoz a létesítmény lebontása. A művelet akár évtizedekig is eltarthat.