Az elődöntőit április végéig hat körzetben: a Bánságban (Nagykikinda és Torontálvásárhely), Nyugat-Bácskában (Bácskertes), Közép-Bácskában (Bácsfeketehegy vagy Temerin), Észak-Bácskában (Szabadka vagy Hajdújárás) és a Tisza mentén (Zenta), döntőjét pedig 2015. május 30-án délelőtt 10 órai kezdettel a Zentai Alkotóházban szervezi meg. A jelentkezők korhatár nélkül a következő három kategóriában versenyezhetnek:

1. Előadóművészi kategória: egy népmese előadása. A versenyszám műsorideje legfeljebb 5 perc lehet. Korcsoportok:

a) óvodás korosztály,
b) 7–10 éves korosztály (kisiskolások),
c) 11–14 éves korosztály (felsős diákok),
d) 15–18 éves korosztály (középiskolások),
e) a felnőttek korosztálya.

2. Néprajzi (népmesegyűjtő) kategória: legalább két, napjainkban hallott rászedett ördög-mese

a) vagy hangszalagra való rögzítése és lejegyzése,
b) vagy versenyen való elmondása.

Ebben a kategóriában műsoridő-korlátozás nincs.

A rászedett ördög-mesék: A rászedett ördög-, vagy ostoba ördög-mesék (AaTh 1000–1199) központi témája, hogy hogyan járt túl az egyszerű, de furfangos ember/asszony, az ostoba ördög/halál/óriás stb. eszén. Az ebben a műfajban szereplő ördög, halál, óriás stb. nem azonos a tündérmesék félelmetes alakjával. Igaz, hogy nagy testi erővel és különleges képességekkel rendelkezik, de butaságának köszönhetően nevetséges és legyőzhető lesz. Az ördög komikus viselkedéséből és az egyszeri ember leleményességéből fakadó humornak tulajdoníthatóan ezek a mesék valójában tréfás mesék, a hagyományos mesemondáskor is elmondásuk elsődleges funkciója a közönség megnevettetése.

3.  Képzőművészeti kategória: Mióta van a czigányoknak házuk?, Az okos cigány és Az ördögök című mesék illusztrálása bármely képzőművészeti technika alkalmazásával. Az ajánlott mesék forrása:

1. Mióta van a czigányoknak házuk? (Borbély Mihály meséje, Egyházaskér)
Kálmány Lajos: Hagyományok II. Borbély Mihály mondása után.
Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, Szeged, 1914. 46–48.
Újabb közlés: Katona Imre (szerk.): Pingált szobák. Borbély Mihály meséi Kálmány Lajos gyűjtése. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1976. 81–85.

2. Az okos cigány (Mester András meséje, Szaján)
Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Életjel Könyvek 15. Szabadka, 1978. 63–68.

3. Az ördögök (Szűcs László meséje, Ludas)
Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Palics–Ludas, Szabadka, 2000. 73–75.

A mesék letölthetők a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapjáról is.

A verseny tehát két részből: körzeti elődöntőkből és döntőből áll. Az előadóművészi kategóriában a versenyzők a magyar népmesekincsből választhatnak tetszés szerint egy népmesét. A néprajzi kategória versenyzői a nagyszüleiktől, szüleiktől vagy más ismerősüktől hallott ördögmesét: a) vagy hangszalagon rögzítve és lejegyezve a gyűjtésre vonatkozó adatok feltüntetésével elküldik a lenti címre, és ezzel a gyűjtéssel pályáznak a versenyen, b) vagy előadják gyűjtésüket a versenyen.

Jelentkezni az alábbi címre lehet:
Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, 24400 Zenta, Posta utca 18.
Bővebb felvilágosítás a (024) 811-266-os telefonszámon kapható.

A jelentkezési lapon kérjük feltüntetni:

1. a versenyző teljes nevét,
2. születési évét és korcsoportját,
3. levélcímét és telefonszámát,
4. a versenykategóriát,
5. az elmondásra kerülő népmesék címét és
6. a felkészítő személy nevét és telefonszámát.

A képzőművészeti pályázatra érkező munkákkal együtt ugyancsak kérjük a versenyző teljes nevét, születési évét, levélcímét, telefonszámát és felkészítőjének nevét is mellékelni.

Jelentkezési határidő: 2015. április 17.

A felvételek korábbi versenyeken készültek

Melléklet

Mesegyűjtemények a Vajdaság területéről gyűjtött szövegekkel

01. Banó István – Fülöp Lajos: Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából. Pécs, 1961.
02. Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
03. Beszédes Valéria: Szőcs Boldizsár meséi. Budapest, 2004. /Népmesetár/
04. Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
05. Burány Béla: Szomjas a vakló. 66 vajdasági magyar erotikus népmese. Újvidék, 1984.
06. Burány Béla: Piros a tromf. 77 vajdasági magyar erotikus mese. Zala, 1988.
07. Burány Béla: A legkisebb királylány kívánsága. 88 vajdasági erotikus obszcén népmese. Budapest, 1990.
08. Burány Béla: A menyecske meg a feketerigó. 107 vajdasági magyar erotikus és obszcén népmese. Szeged, 1997.
09. Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
10. Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék, 1976. [A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséi.]
11. Kálmány Lajos: Szeged népe. I–III. Szeged–Arad, 1881, 1882, 1891.
12. Kálmány Lajos: Hagyományok. Mesék és rokonneműek. I–II. Vác–Szeged, 1914.
13. Kovács Ágnes: Ungarische Volksmärchen. München, 1966.
14. Ortutay Gyula – Katona Imre: Magyar parasztmesék. I. Budapest, 1951.
15. Ortutay Gyula: Magyar népköltészet. III. Budapest, 1955.
16. Ortutay Gyula – Katona Imre: Magyar parasztmesék. II. Budapest, 1956.
17. Ortutay Gyula – Dégh Linda – Kovács Ágnes: Magyar népmesék. I–III. Budapest, 1960.
18. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. Budapest–Újvidék, 1984. /ÚMNGY XVI., XIX./
19. Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
20. Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
21. Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
22. Révész Hugó: Bácskai dalok, mesék. Szabadka, 1892.
23. Solymossy Sándor: Contes et lègendes de Hongrie. Paris, 1936.
24. Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.