Felértékelődött a magyar nyelven való tanulás

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Felértékelődött a magyar nyelven való tanulás

* Az idei év összesített adatai alapján a magyar tannyelvű középiskolába iratkozó diákok száma nem éri el a kétezret. Habár e téren némi javulás tapasztalható a beiratkozók számában, mégis állandósulni látszik a csökkenő tendencia. Milyen konkrét tervei vannak a jövő szempontjából a Magyar Nemzeti T...

* Az idei év összesített adatai alapján a magyar tannyelvű középiskolába iratkozó diákok száma nem éri el a kétezret. Habár e téren némi javulás tapasztalható a beiratkozók számában, mégis állandósulni látszik a csökkenő tendencia. Milyen konkrét tervei vannak a jövő szempontjából a Magyar Nemzeti Tanácsnak a magyar középiskolák tanulólétszámának a növelésére?
- Azt gondolom, hogy nagyon érdekes a középiskolákba iratkozók arányának az alakulása, mivel a beiratkozott diákok száma valóban nem éri el a kétezret, mégis nyilvánvaló, hogy az idén többen iratkoztak be középiskolákba, mint tavaly. Jelenleg 1976-an fejezték be a nyolcadik osztályt, jóllehet 2091 főnek kellett volna befejeznie. Ezt figyelembe véve mindenféleképpen javul a továbbtanulók aránya. Az általános iskola befejezésekor kötelező kisérettségi is bizonyára segítette mindezt, hiszen sokak úgy gondolhatták, hogy ez így is úgy is mindenki számára kötelező, akkor talán érdemes továbbtanulni is. Nyilván az a célunk, hogy legalább középiskolai végzettsége legyen a vajdasági magyar fiataloknak. Ezen belül pedig az a célunk, hogy akik középiskolába iratkoznak, inkább a négyéves szakokat válasszák, amelyek elvégzése után sokkal nagyobb eséllyel iratkozhatnak egyetemre, illetve főiskolára. Az idén valóban áttörés történt ebben a vonatkozásban, hiszen évekre visszamenőleg először történt nagyfokú elmozdulás a négyéves szakok irányába. Statisztikailag a következőképpen fest mindez: tavaly a vajdasági magyar középiskolások 71,5 százaléka iratkozott négyéves tagozatra, az idén viszont majdnem 78 százaléka. Ezáltal a hároméves középiskolát választók száma érthető módon csökkent: tavaly 28,35 százalék volt, az idei évben pedig 22 százalék. Összegezve: a magyar fiatalok körében nagyobb hajlandóság, illetve kedv mutatkozik azon középiskolák, illetve gimnáziumok iránt, amelyek elvégzése után nagyobb esélyük lehet a továbbtanulásra.
* Az elsős általános iskolások esetében is csökkenés mutatkozik az összesített adatok alapján. Érdekes megfigyelni, hogy miközben egyes szórványtelepüléseken néhány fővel nőtt a létszám, vagy új tagozat nyílt (mint pl. Pancsován), addig a tömbmagyar településeken sok esetben negyven-ötven fővel kevesebb kisdiák iratkozott magyar tannyelvű elsőbe. Példaként említhetnénk Magyarkanizsát, Zentát és Szabadkát...
- Valóban így igaz, ezenkívül Topolyán is visszaesés volt még, talán csak Óbecsén nőtt ez a létszám. Úgy tűnik, hogy egy demográfiai visszaesés tanúi vagyunk most. Ezért is volt nagyon fontos számunkra a beiskolázási kampány, amelynek során az volt a célunk, hogy minél több embert, családot fölkeressünk annak érdekében, hogy a magyar tannyelvű oktatást válassza. Nemcsak a tömbmagyar településeken élő magyar családokat, hanem a vegyes házasságokban élőket is megkerestük, s ezáltal sikerült az iskolakezdők számát 1951-re emelnünk. Igaz, hogy ezzel szemben tavaly 2027-en iratkoztak be elsőbe, de ehhez hozzájárult a minisztériumnak az a tavaly meghozott döntése is, hogy minden hat és fél évet betöltő gyermek be kell hogy iratkozzon az iskolába, tehát senki sem halaszthatott. Mindez például Szabadka vonatkozásában 80-nál több elsőst jelentett tavaly.
* A kimutatások, illetve adatok alapján látható, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kampánya, erőfeszítése sok esetben sikeres volt, de mintha túl nagy lenne az ellenszél, azaz az állandó tanulóhiány. Lehet-e valódi kedvező fordulatot várni néhány év múlva, vagy bele kell törődni a helyzetbe, és menteni a menthetőt? Ezzel kapcsolatban az MNT eddigi oktatási, illetve oktatásfejlesztési programjaival mennyire elégedett?
- Egy út elején állunk. Egyrészt van egy stratégiánk, amellyel konkrétan meghatároztuk céljainkat, így nem csapongunk, hanem az irányadó dokumentumunk alapján cselekszünk. Másrészt jelentős helyismeretre is szert tettünk, és rövidesen egy további dokumentum is a rendelkezésünkre áll majd: a népszámlálás adatai. Ezáltal talán hosszabb távon is előre láthatjuk, hogy egy önkormányzat helyzete, illetve a magyarság számaránya hogy alakul és mire számíthatunk a jövőben. Nekünk az a célunk, hogy ameddig csak lesz gyermek, addig igyekezzünk fenntartani a magyar oktatási hálózatot. Ha azonban olyan térségek adódnak, amelyekben már valóban lehetetlen fenntartani a magyar oktatási egységet, akkor segítő eszközökkel próbálkozunk. Ilyen az iskolabusz-hálózat is. Egyelőre úgy látjuk, hogy még fenntartható a jelenlegi állapot, és növelni szeretnénk azok számát a magyar tannyelvű oktatásban, akik eddig magyar létükre úgy vélték, a szerb tagozat előnyösebb a gyermek számára. Szerintünk felértékelődött a magyar nyelven való tanulás értéke, hiszen hosszú távú modellt tudunk nyújtani ahhoz, hogy a diákok haladjanak a tanulásban. Ebben óriási jelentősége van a felsőoktatási ösztöndíjnak, hiszen kiszámíthatóbbá teszi azon fiatalok jövőjét, akik igyekeznek, törekednek és motiváltak. Mivel eddig ilyen támogatási rendszer nem volt, meggyőződésem, hogy előbb-utóbb beérik az új rendszer gyümölcse. Tehát ezen a nyomvonalon járva kell folytatni a munkát, folyamatosan megszólítva a szülőket, s nyilván - néhol kisebb, néhol nagyobb eséllyel - átszervezéssel fenn kell tartanunk a magyar oktatást.
* A felsőoktatási ösztöndíjpályázat esetében az tükröződött, hogy az eredményességet, a középiskolákban kifejtett munkát, illetve a felvételi eredményeket vették figyelembe, nem pedig a szociális szempontokat, ezért némi kritikával illeték az MNT-t. Vajon jogosak-e voltak-e ezek a bírálatok?
- Szerintem nagyon fontos a diák eredménye, mert részben az fejezi ki a motiváltságát, hogy mennyire szeretne továbbtanulni, illetve mennyire veszi komolyan a tanulást. Be kell látni, hogy igazából nem pottyan az ölünkbe az egyetemi vagy főiskolai diploma, ahhoz nagyon sokat kell tanulni, nagy energiát kell befektetni. És mivel ez nem szociális ösztöndíj, hanem a továbbtanulásra ösztönző rendszer, én teljesen egyetértek a pontozás kapcsán azzal, hogy akik a legjobb eredményt érték el a felvételin (ráadásul minden egyetemi karon lehetett anyanyelven felvételizni), azok juthassanak ösztöndíjhoz. De az egyetemre nemcsak bejutni kell, hanem haladni is, és biztos vagyok benne, hogy az ösztöndíj-pályázati rendszer és az MNT felkészítő programja ezt elősegíti.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink