A történelmi pártok népszerűsége csökkent, és szárnyalt a Mentsétek Meg Romániát—PLUSZ (MMRP) szövetség, mely egy banális, közhelyes választási jelszóval nyerte el a fiatalok támogatását: Korrupció nélküli embereket a politikába! Az MMRP rétegpárt, mozgalom jellegű, a lelkesedésre alapoz, megpróbál megnyerni olyan embereket, akik eddig távol tartották magukat a politikától. Az MMRP a szintén jobboldali Nemzeti Liberális Párt ellenében győzött Temesváron, Brassóban és Gyulafehérváron, ami növelheti népszerűségét a parlamenti választásig.

A Nemzeti Liberális Pártnak sem sikerült teljes mértékben megerősítenie a pozícióit, a Szociáldemokrata Párt pedig tovább gyengült.

A magyar pártok felemásan szerepeltek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) összességében örülhetett az eredményeknek. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kevésbé.

Hétfő éjszaka ünnepelhetett a marosvásárhelyi magyarság. Húsz év után ismét magyar polgármestere van a valaha Székelyföld fővárosának nevezett településnek. Az RMDSZ, az EMSZ és a vegyes párt, a Szabad Emberek Pártja (SZEP) által is támogatott Soós Zoltán a szavazatok több mint felét szerezte meg. Az arány azt valószínűsíti, hogy románok is voksoltak a nagycsaládos múzeumigazgatóra. Az elmúlt két évtizedben ugyanis Marosvásárhely lemaradt a nagy fejlődési pólusoktól. Így nem jött be a távozó polgármester, Dorin Florea számítása, hogy „átörökíti” a polgármesteri tisztséget szárnysegédjének.

Az etnikai szavazás falát máshol is sikerült áttörni. Szatmárnémetiben és Szászrégenben — ahol a magyarok aránya kisebb, mint a románoké — Kereskényi Gábor, illetve Márk Endre az RMDSZ jelöltjeként győzött.

Székelyföldön a magyar—magyar verseny nyertese az RMDSZ lett. Hargita és Kovászna megyében, valamint a megyeszékhely Csíkszeredában, illetve Sepsiszentgyörgyön is fölényesen nyert a párt jelöltje. Az EMSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciója együtt nem tudott annyi polgármesteri mandátumot szerezni, mint az MPP négy évvel ezelőtt önállóan, az RMDSZ partnereként. A mandátumai száma 15-ről 10-re csökkent.

Fájó pont lehet az RMDSZ és az EMSZ számára is, hogy a legmagyarabb városban, Székelyudvarhelyen, Gálfi Árpád a román—magyar vegyes párt színeiben győzött, és a SZEP a városi tanácsban is megszerezte a többséget. Súlyosnak tűnik a veszteség Bihar megyében, ahol a magyar—magyar verseny miatt is meggyengült a képviselet.

Az igazi vészharangot a szórványban kongatták meg a szavazatszámlálás után. Beszterce–Naszód és Hunyad megyében ugyan a román párttal megkötött koalíció révén sikerült megőrizni a magyar képviseletet, de Temes, Máramaros és Brassó megye, illetve a megyeszékhelyek tanácsában nem lesz magyar. A bukott megyei RMDSZ-vezetők a koronavírus-járvánnyal és a demográfiai csökkenéssel indokolják a kudarcot. Az alacsony részvétel mellett ez azonban nem kielégítő magyarázat. Inkább az a bukás oka, hogy a magyar választók itt is áttörték az etnikai szavazás falát, és román pártokra voksoltak, melyek politikai kínálatát korszerűbbnek tartották az etnikai szavazásra buzdító RMDSZ ajánlatánál.

„Ez az eredmény jónak mondható” — összegzett Kelemen Hunor országos RMDSZ-elnök, de azonnal utalt is arra, hogy a szövetség már megkezdte a felkészülést a december 6-ai parlamenti választásra.

A magyar választók aránya a helyhatósági választáson küszöb (5%) alatti volt, ám sok színmagyar településen a voksolásnak nem volt tétje. Így a főpróba eredményei alapján van remény a parlamenti küszöb átlépésére.

És még a szórvány is feltámadhat.

Romániában ugyanis az is megtörténhetett, hogy Deveselu községben az 1600, szavazásra jogosult lakos közül 1020-an a tíz nappal korábban elhunyt polgármestert választották vissza a falu élére.