A francia autógyártás az egyik legismertebb a világon, igaz, nem a legszebb és legtökéletesebb gépkocsikkal, de a ’60-astól a ’90-es évekig készültek mindenhol megtalálhatóak voltak. A könnyű karosszéria a vékony lemezborításnak volt köszönhető, a motor pedig a legegyszerűbb műszaki megoldásokkal volt gyártva, ami az alacsony üzemanyag-fogyasztást eredményezte. A legismertebbek közül a Citroën Ami 6 az egyik, melynek hossza 3960 mm, szélessége 1524 mm, magassága 1520 mm, tengelytávja 2400 mm volt. A kéthengeres, hengerenként kétszelepes, boxer elrendezésű, léghűtéses, négyütemű benzinmotor, melynek hengerűrtartalma 602 cm³, teljesítménye 24,5 lóerő, végsebessége 105 km/h volt, a fogyasztásával, mely 6 l/100 km, meghódította a világot. Az akkor korszerű lengéscsillapítóknak volt köszönhető, hogy az autóban ülők szinte alig érezték a rossz utakon való utazás kellemetlen hatásait, valójában mintha hintaszékben ültek volna. A jármű öntömege 690 kg volt, ezáltal száguldott az utakon. Az Ami 8 1969-ben jelent meg, a motorja és a méretei is szinte ugyanolyanok voltak, azzal, hogy a maximális sebessége 123 km/h-ra növekedett. Mindkét modell nagyon elterjedt volt, mivel egyszerűsége miatt nem kellett sokat javítani, ami nagy előny volt.

A következő nagyon ismert típus, különösen hazánkban, a Citroën 2CV, azaz a szpacsek volt, melynek gyártása 1990-ig tartott. A gyár talán legsikeresebb autója, mivel a sportos külalakja miatt nagyon keresett volt. Hossza 3780 mm, szélessége 1480 mm, magassága 1600 mm, tengelytávja 2400 mm, öntömege 475 kg volt. A motor 602 cm³-es, léghűtéses, négyütemű, boxer, kéthengeres, a teljesítménye modelltől függően 18 és 29 lóerő volt, az átlagfogyasztása 4,5 l/100 km, a maximális sebessége 64 és 115 km/h. A kis autó gyártásakor kizárólag könnyű anyagokkal dolgoztak, az alvázhoz és a karosszériához dúralumíniumot használtak, valamint magnéziumot. A tetőszerkezet vitorlavászonból készült, melyet a nyári napokban le lehetett nyitni, így a tulajdonos egy kabriót is kapott. A sportos alakjának köszönhetően főleg a fiatal korosztály vásárolta, és szinte minden téren kielégítette a hozzá fűzött elvárásokat. Több mint 5 millió darabot értékesítettek belőle. A fejlesztett modell a Charleston volt.

A Dyane 1967-ben került az autószalonokba, de nem vált olyan keresetté, mint elődje. A motor kéthengeres, 425 cm³-es volt, a végsebessége 100 km/h, az üzemanyag-fogyasztása pedig 4,9 l/100 km. A Dyane 6 az újabb változat, ebbe az Ami legerősebb motorját építették be, mely 602 cm³-es volt, a maximális sebessége 110 km/h, a fogyasztása 6,1 l/100 km, ami nem volt jó hatással a vásárlásra. Ez a típus nem hozta a várt eredményeket, ezért nem is volt annyira közkedvelt.

A következő autó a Citroën GS, melyet szintén nagyon szép külalak jellemzett, és első alkalommal került bele szinttartó hineumatikus futómű, állítható magasságú rugózás, valamint szervokormány. Érdekessége, hogy nem voltak ablakkeretek, így nagyobb lett az üvegfelület. Több motorváltozattal gyártották, az első modellek 75 lóerősek, az 1961-ben megjelentek már 83 lóerősek, az 1965-ben készültek 109 lóerősek voltak, 1973-ban pedig a 141 lóerős változatok szerepeltek az eladási listák legelején. A jármű hossza 4874 mm, szélessége 1803 mm, magassága 1470 mm, tengelytávja 3124 mm, csomagtartója pedig 500 literes volt. Az akkori kor legmodernebb technikai újdonságai szerepeltek benne, ez a modell lett a francia autógyártás szimbóluma. A sok jó dolog mellett volt egy hátránya is, nevezetesen a hidraulika meghibásodása, mely a kezdetleges növényiolaj-használat miatt következett be. A megoldással, az ásványolajokkal később álltak elő, és innentől szinte tökéletesen működött jármű.

A Citroën 1985-ben dobta piacra a vadonatúj CX modellt, melynek hossza 4650 mm, szélessége 1770 mm, magassága 1360 mm, hasmagassága 160 mm, öntömege pedig 1385 kg volt. A motor négyhengeres, a hengerűrtartalma 2500 cm³ volt, hengerenként két szeleppel, a beépítés módja keresztirányú, és benzinnel üzemelt. A motor teljesítménye 168 lóerő volt, a gyorsulása 100 km/h-ra 8 másodpercet vett igénybe. Az üzemanyag-fogyasztása városban 14,1 l/100 km-t, országúton 8 l/100 km-t, vegyes közlekedés esetén pedig 10,7 l/100 km-t tett ki. Ez a modell nem vált be, de hogy miért, azt ma sem lehet biztosan tudni.

(Folytatjuk)

Még több kép!▼