* Az Identitás Kisebbségkutató Műhely januári közvélemény-kutatása milyen céllal készült? Lehet-e arról tudni, hogy milyen szervezet, politikai párt vagy egyéb intézmény kérésére történt a kutatás, vagy a kutatóműhely egyébként is szerette volna feltérképezni a vajdasági magyar politikum helyzetét?

— Kutatásunkban több kérdésre kerestük a választ. A többi közt arra, hogy milyen a választói hajlandóság most a vajdasági magyar szavazópolgárokban. Melyik szerb, illetve magyar párt rokonszenves számukra? Milyen hatással van a Magyar Mozgalom megjelenése a vajdasági magyar közéletre? Az Identitás Kisebbségkutató Műhely már régebben is készített politikai közvélemény-kutatásokat megrendelésre, jelen esetben azonban önerőből, pályázati pénzből és nem kevés önkéntes munkával készítettük el a felmérést. A műhely érdeke, hogy minél több empirikus kutatásra kerüljön sor Vajdaságban. Az utóbbi években sajnos egyre kevesebbet készítenek a térségünkben. Hogy ennek mi az oka, nem tudom pontosan. Talán a pályázatok számának csökkenése, talán egy kutatóintézet hiánya.

Szeretné-e, ha a Magyar Mozgalom elindulna a választásokon? (azok közül, akik hallottak a Magyar Mozgalomról)

* Magáról a kutatásról, az elemzésről mit tudhatunk, miért volt aktuális, milyen módszerrel készült, illetve hány ember dolgozott rajta?

— A kutatás aktualitását mindenképpen a közelgő választások adják. A felmérés során betartottuk a közvélemény-kutatásokra vonatkozó szakmai előírásokat. A mintában a tömbmagyarság szándékosan felülreprezentált. A minta kor, nem és település szerint volt reprezentatív. A kutatásban részt vevő településeket véletlenszerűen választottuk ki. A szórványtelepüléseken, illetve ahol a magyarság aránya nem érte el az 50 százalékot, kvótás mintaválasztási módszert alkalmaztunk nem és kor szerint. A tömbben, ahol a magyarság aránya meghaladta az 50 százalékot, véletlen sétás módszert alkalmaztunk a háztartás kiválasztására, a háztartáson belül a válaszadó kiválasztására pedig Leslie Kish-kulcsot használtunk. A felmérésben mintegy 35-en vettek részt. Kutatásszervezők, kérdezőbiztosok, adatrögzítők, elemzők. A közösségi médiában az a vád ért bennünket, hogy a Magyar Mozgalom irányában elfogult kérdezőbiztosok végezték a kérdezést. Ezt én politikai támadásnak tartom, és visszautasítom. A kérdezőbiztosok megkapták az instrukciókat, hogy két módszer esetén hogyan kell kiválasztani a mintába kerülőket. Ez pedig garantálta a reprezentativitást.

* Melyek azok a tények, amelyek határozottan leszűrhetőek a felmérésből? Melyek azok a következtetések, amelyek a jövő szempontjából fontosak lehetnek?

— A vajdasági magyar felnőtt népesség körülbelül fele a bevallása szerint nem nagyon vagy pedig egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt. Ennek ellenére a választásokon való részvételi szándék 72 százalékos. A megkérdezettek 20 százaléka azt nyilatkozta, hogy van számára rokonszenves szerb párt: 6,5 százalék említette a Demokrata Pártot, 4,8 százalék a Szerb Haladó Pártot, 3,9 százalék a Liberális Demokrata Pártot és 3 százalék a Vajdasági Szociáldemokrata Pártot. A többi pártot csak néhányszor említették meg. A megkérdezettek 46 százaléka azt mondta, hogy egyik szerb párt sem rokonszenves számára. A válaszolók 37 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van számára rokonszenves vajdasági magyar párt. 32 százalék a Vajdasági Magyar Szövetséget említette. A Vajdasági Magyar Demokratikus Közösséget 1,9 százalék, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot pedig 0,6 százalék jelölte meg rokonszenvesnek. A megkérdezettek 31 százaléka nyilatkozta, hogy nincs számára rokonszenves magyar párt Vajdaságban.

Hallott már a Magyar Mozgalomról?

A megkérdezettek negyede nem kíván részt venni a választásokon, aminek oka a csalódottságuk, a politikából való kiábrándultságuk. Bevallásuk szerint ez akkor változna, ha a politikusok betartanák az ígéreteiket, ha új és hiteles emberek jelennének meg a politikában. A VMSZ-t rokonszenvesnek tartók 7,2 százaléka azért választja ezt a pártot, mert szimpatikusnak tartja a politikáját, további 18,6 százalék pedig többségében egyetért a politikájával. 32,5 százalék azoknak az aránya, akik magyarként a VMSZ-t tartják egyedüli lehetséges alternatívának, 20 százalék számára ez a párt nem rokonszenves, de magyarként magyar pártra szavaznak. 8,1 százalék valamilyen támogatás, munkahely reményében szavaz a VMSZ-re. A válaszadók 51,4 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem változott a véleménye VMSZ-ről az elmúlt egy év eseményeinek hatására. 7,6 százalék azoknak az aránya, akik pozitívabban ítélik meg a pártot, 41 százalék viszont kevésbé pozitívan. Érdekes, hogy a megkérdezettek 29 százaléka tartja a VMSZ működését teljes mértékben vagy inkább demokratikusnak, 40 százalék pedig inkább nem vagy egyáltalán nem tartja demokratikusnak.

A megkérdezettek 75,2 százaléka hallott már a Magyar Mozgalomról, elsősorban a médiából, másodsorban ismerősöktől. Akik hallottak róla, azoknak a 43,7 százaléka véli úgy, hogy az MM-nek indulnia kellene a választásokon. 17 százalék mondja azt, hogy ne induljon. Azoknak a megkérdezetteknek, akik hallottak az MM-ről, a 26,3 százaléka szavazna rá, ha indulna a választásokon. 26,9 százalék azt jelentette ki, hogy nem szavazna az MM-re, 37,7 százalék pedig nem tudja, szavazna-e rá. A teljes népességre kivetítve a Magyar Mozgalom támogatottsága valamivel több mint 20 százalék. Érdekes a mozgalommal kapcsolatban, hogy igen vegyes a támogatói köre: egyrészt jelentős bázisa van a VMSZ szavazótáborán belül (20 százalék), másrészt a pártszimpátiát nem megjelölők körében is jelentős a támogatottsága (29,2 százalék), harmadrészt pedig a politikából kiábrándultak egy része (24 százalék) is szavazna a Magyar Mozgalomra.

A fenti adatok elemzésekor figyelembe kell venni, hogy felvételükkor még nem jelölték ki a választások időpontját, a Magyar Mozgalom még nem jelentette be, hogy indul a választásokon, a mozgalom tagjait még nem zárták ki a VMSZ-ből, a Prosperitati Alapítvány pedig még nem kezdte el a pályázatokat ismertető körútját. Összefoglalva tehát a felmérésünk a nyílt kampány előtti állapotot mérte, mely ennek ellenére egyáltalán nem azt mutatta, hogy Vajdaságban nyugodt volna a politikai élet.