Fedezd fel a Délvidéket!

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Fedezd fel a Délvidéket!

Így fest a Délvidék első, magyar szempontú turisztikai kézikönyveA Zentai Alkotóházban bemutatták a Barangoló című kiadványt, amely a szerzők meghatározása szerint a Délvidék első turisztikai kézikönyve. A kis kötet, amely a Fedezd fel a Délvidéket alcímet viseli, a Délvidéki Magyarok Ifjús...

Így fest a Délvidék első, magyar szempontú turisztikai kézikönyve

A Zentai Alkotóházban bemutatták a Barangoló című kiadványt, amely a szerzők meghatározása szerint a Délvidék első turisztikai kézikönyve. A kis kötet, amely a Fedezd fel a Délvidéket alcímet viseli, a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezetéhez fűződik. Szerkesztette Thomka Orsolya, Pastyik Endre és dr. Zsoldos Ferenc, kiadta a tóthfalusi Logos Grafikai Műhely a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával.
Dr. Zsoldos Ferenc, a DMISZ alelnöke elmondta, hogy amikor öt évvel ezelőtt a Nyári Ifjúsági Játékok kapcsán járni kezdték a Délvidéket, még számukra is idegen volt ez a terület. Elhatározták, minden olyan településen kiragasztják a rendezvény plakátjait, ahol a lakosság 10 százaléka magyar, illetve legalább 100 magyar él. Rájöttek, nem ismerik a kis falvakat, fogalmuk sincs arról, milyen értékeket rejtegetnek, és kellemesen meglepődtek a vendégszereteten is. A téli időszakban újra meglátogatták a játékokban részt vevő csapatokat, elbeszélgettek a fiatalokkal, meghallgatták egy-egy közösség problémáit. Már három nyáron megszervezték a Tour de Délvidék elnevezésű kerékpártúrát is, amelynek során eljutottak azokra a vidékekre, amelyek helyet kaptak a Barangolóban. Jellegzetes az is, hogy a legtöbben most tanulják újra a falvak és városok magyar elnevezéseit, amelyeket évtizedeken át szerb nyelven használtak.
- Pedig a Délvidéken csak akkor lehetünk otthon, ha ismerjük és alkalmazzuk a magyar helységneveket. Hallatlan értékeket rejt magában ez a táj, amelyek nincsenek a köztudatban. Egy kicsit abban is reménykedünk, hogy csökken a fiatalok elvándorlása, ha rádöbbennek, milyen kincseket akarnak itthagyni. Ha tudják, mit veszíthetnek, akkor esetleg elgondolkoznak és talán maradnak. Arról nem is szólva, hogy a szórványmagyarságnak mekkora megtartó erőt jelenthet az, ha mások is betoppannak hozzájuk, megcsodálják templomukat, tájházukat, épületeiket -- hangsúlyozta dr. Zsoldos Ferenc.
A könyvnek szigorú értelemben vett szerzője nincs, pontosabban: több van, mint harminc. A bevont 35 településről ugyanis a kapott adatlapok és a létező leírások alapján a helybeli fiatalok készítették el az anyagot. Kivételek a természetvédelmi területek, amelyeknek a feldolgozását szakemberekre: Gergely Józsefre, Szabados Klárára és Hulló Istvánra bízták. Természetesen tisztában vannak a hibákkal és vállalják is őket, mentségükre hozzák fel, hogy jó szándékkal dolgoztak, abban a meggyőződésben, hogy erre a munkára szükség volt. A Barangoló értékét nem szakmai szempontok támasztják alá, hanem a hiánypótlás. Ez a kiadvány ugyanis az első magyar szempontú turisztikai könyv a Délvidék szépségeiről és értékeiről. Figyelemfelkeltő műnek szánták, jó lenne, ha valaminek a kezdetét jelentené és bíznak abban, hogy még nagyon sok, jobbnál jobb kiadvány születik ebben a témában. Kiötlői a legjelentősebb magyar vonatkozású történelmi, művészeti, néprajzi, természeti helyeket egy-egy gyöngyszemnek tartják, amelyeket füzérbe kötöttek. Az összetartó fonal mentén indulhat a kalandvágyók barangolása. Hogy ennek a megvalósulását elősegítsék, térképet és pecsétgyűjtő füzetecskét is mellékeltek a könyvhöz. Ez utóbbit minden állomáshelyen hitelesíteni lehet. Aki végigjárta az összes helyet, jutalomban részesül és tagja lesz a Barangolók Klubjának. A tervek szerint ezeknek a személyeknek évente játékos tudásfelmérő vetélkedőt is rendeznek majd.
A kiadvány, amely több mint egy év gyűjtőmunkájának az eredményeként született meg, a Délvidék természeti viszonyainak (domborzat, éghajlat, talaj, növényvilág, természetvédelmi területek, lakosság) és rövid történelmének az ismertetésével kezdődik, majd következnek a falvak és városok. Mindegyiknek feltüntették a magyar és a szerb elnevezését, a korábbi magyar neveit, a lakosság számát és összetételét. A rövid történet után felsorolják a helybeli és a környező települések látnivalóit, az elszállásolási lehetőségeket, megadják, az érdeklődő hol/kinél juthat további információkhoz és hol találja a pecsételő helyet. Természetesen a fotók sem maradtak ki. A kis könyv a terjedelme miatt korlátozott mennyiségű információt közölhet. Ezt azzal igyekeznek áthidalni, hogy az egyesület honlapján (www.dmisz.net) jóval részletesebb ismertetőt találhat a kíváncsiskodó olvasó.
A zentai bemutató résztvevői felvételeket láthattak a történelmi nevezetességekről, Gergely József biológus-újságíró viszont fotói segítségével a természeti szépségekre, növényekre, állatvilágra, védett területekre hívta fel a figyelmet. A Barangolót szeretnék minél több helyre elvinni a Délvidéken és Magyarországon egyaránt. Addig is 200 dináros áron megrendelhető a tóthfalusi Logos Grafikai Műhelyben.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink