
Ezen a napon hunyt el 1956-ban Budapesten a Kossuth- (1949-ben) és Magyar Örökség díjas (2010-ben, posztumusz) Riesz Frigyes magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Riesz Marcell (1886—1956) matematikus fivére.
Szeged, Dóm tér/Nemzeti Emlékhely/ — 2024. június 27.
A neves matematikus és professzor 1880. január 22-én született Győrött (a fivérek szülőházának homlokzatán egy emléküket méltató kőtábla található). „Legfontosabb felismerése az, hogy a függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva, a függvények egy széles osztálya ugyanúgy viselkedik, mint a vektorok. E gondolat jelentőségének fölismerésével Riesz a funkcionálanalízis* egyik megalapítójává vált.”
* Funkcionálanalízis — az algebra, az analízis és a geometria módszereit egyesítő, átfogó elmélet.
Eme korszakalkotó felfedezés meghozta számára az elismerést. Szülőhazájában és külföldön egyaránt.
Lévén Riesz tanár úrnak a Szegedi Egyetem matematikai életének felvirágoztatásában is úttörő szerepe volt, a Dóm tér panteonjában az ő domborműves arcképe is fellelhető. Riesz Frigyes érdemeit az MTA is elismerte: egészen fiatalon, harminchat éves korában fogadta tagjai közé. (Külső hivatkozások: Wikipédia és Magyar Örökség — Laudációk könyve III.; 2006—2010; Magyar Örökség és Európa Egyesület, Budapest, 2012; 349—351. oldal)
Fényképezte: Martinek Imre