Farsang idején általában sokat eszünk, iszunk és mulatozunk. Ilyenkor bálokat rendeznek, és a farsangi busójáráson is sokan részt vesznek. Ám hogy ehhez az időszakhoz is fűződnek babonák, hiedelmek, azt kevesen tudják... A farsangi időszak vízkereszttől, vagyis január 6-ától hamvazószerdáig tart.
 |
|
Szabó Attila felvétele |
Mivel a nagyböjtöt régebben szigorúan betartották, valószínű, hogy ennek ellensúlyozására alakulhatott ki a böjt előtti farsangolás, azaz a nagy evés-ivás, a lakomák és a mulatozások időszaka. A farsangot sok helyütt az ördög ünnepének is nevezik.
Állatok bőrébe bújva
A farsanghoz számos népszokás fűződik, és mindegyikben felfedezhető a tavaszvárás, illetve a télelűzés ősi emléke. Régen a faluban élő fiatalemberek álruhába, álarcba vagy állatot utánzó maskarába öltöztek. A nők férfi-, a férfiak női jelmezbe bújtak, ezenkívül gyakran öltöztek boszorkánynak, mesebeli lénynek és kéményseprőnek is. Néhányan befestették az arcukat korommal, piros paprikával, liszttel vagy lekvárral, tollpihéket raggattak az arcukra, hogy még ijesztőbbnek tűnjenek. Gyakran tökből készült álarcot is magukra öltöttek, hogy ne lehessen felismerni őket. A városi ember számára a farsangi időszak általában a bálozásról, az estélyekről és a szórakozásról szólt.
Farsangfarka
A farsang utolsó szombatjától húshagyókedd éjfélig tartó időszakot nevezzük farsangfarkának. A hét hátralévő részét csonkahétnek hívjuk. A farsang utolsó csütörtökje a hamvazószerda utáni kövér- vagy torkoscsütörtök, mert ezen a napon fogyasztjuk el a farsangi maradékot, ráadásul külön finomságokat is készítenek annak reményében, hogy az évben bőséges lesz a termés. A jellegzetes farsangi fánkot azért esszük, hogy a vihar ne rongálja meg a háztetőt. A néphiedelem szerint aki újévkor és farsangkor disznóhúst fogyaszt, annak jelentősen javulni fog az anyagi helyzete.
Elűzni a gonoszt
A farsangot az ördög ünnepének is tartották, ezért a sok dorbézolásnak, a lármás és táncos mulatozásnak az ősi gonosz elűzése volt az eredeti célja. A népi szokások természetesen vidékenként eltérőek. Ha a parasztasszonyok tánc közben magasra ugranak, a kenderük is magasra nő. A legények a farsang végi tuskóhúzással azokat a lányokat csúfolják ki, akik még nem mentek férjhez. Ha a hajadon lány azt szeretné, hogy farsangkor sok hódolója legyen, az adventi időszakban a hajnali misére hívó harang köteléből kell levágnia három kis darabot, melyet bele kell fonni a hajába, és akkor majd rátalál az igaz szerelem. A farsang végén elégetik a telet jelképező rongybábut, ezzel űzve el a telet, illetve köszöntve a tavasz érkezését.
Hiedelem, babona ide vagy oda, a farsangi mulatságok jó gondűzők. Mulatozzunk, szórakozzunk kedvünkre egészen hamvazószerdáig, amikor is elkezdődik a húsvét előtti nagyböjt.
