Ismét Juhász Attila Zenta község polgármestere
A zentai képviselő-testületben az elsődleges szándékok ellenére sem sikerült a VMSZ-t kizárni a többségi koalícióból, de tudunk olyan községet, ahol ez megtörtént. Miért húzódoznak bizonyos pártok attól, hogy együttműködjenek a VMSZ-szel? - kérdeztem JUHÁSZ Attilát, Zenta régi-új polgármesterét, aki már hét éve a Tisza menti község első embere.
- Nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy a magyar szavazópolgárok lenacionalistázzák a saját magyar nemzeti pártjaikat. Oda jutottunk, hogy a vajdasági magyarok jobban hisznek a belgrádi székhelyű, európai jelszavakat hangoztató pártoknak, mint a szerbség. Nagyobb a népszerűségük itt, Vajdaság északi részén, mint ott, ahol igazán szükség lenne eszméiknek a meghonosítására. Könnyű azt mondani, hogy a kétnyelvűség velejárója ennek a közösségnek, de amikor azt statútumba kellett iktatni, merszre, erőre és bátorságra volt szükség a döntés vállalásához. Amikor az iskolákról van szó és az anyaországi tankönyvek használatáról, mindenki azt hangoztatja, erre szükség van, de melyik belgrádi székhelyű polgári párt tűzte ezt a zászlajára és harcolt érte? Vagy helyben a magyar anyakönyvezés. A polgárok az önkormányzatokkal szembeni elvárásokat gyakran nem a helyi realitásokhoz és a balkáni viszonyokhoz igazítják, hanem az európai és az anyaországi mintákat veszik alapul. Az igaz, hogy az elvárásaink európaiak, de a pénztárcánk nagyon is balkáni, egy kis csörgős apró lapul az alján. 2000 után azt vártuk, hogy hatékonyabb és egyértelműbb rendszerváltás történjen. Vannak eredmények, de a diákok, munkások, nyugdíjasok még nem érzik azt, hogy itt valami jobbra fordult. Ennek adtak hangot az emberek most, amikor szavaztak, vagy ki sem mentek voksolni.
* Ez azt jelenti, hogy továbbra is az átmeneti kor folytatódik?
- Itt Zentán a privatizáció eljutott egy fokra, de az önkormányzat ezt se nem befolyásolhatja, se nem irányíthatja, az idei évre a magánosításból eredő összeg nulla dinár volt. A nekünk járó részt vagy nem fizették még ki, vagy a szerbiai költségvetésből nem utalták át. Oda kell figyelnünk erre a folyamatra, de arra is, hogy a működő iparunkat megtartsuk, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Szeretnénk, hogy Zenta infrastrukturális fejlettsége minél magasabb szinten legyen, hogy megépüljön a szennyvíztisztító, olyan feltételeket teremtsünk, amelyekre a külföldi beruházások épülhetnek. Nagyon komolyan kell venni az ifjúságpolitikát is, mert minden jel arra utal, hogy a fiatalok egyre kisebb százalékban képzelik el a jövőjüket itthon. A tavaszi közvélemény-kutatásunk egyébként azt mutatta ki, hogy a polgárok többsége az Európától való lemaradás miatt aggódik a legjobban. Piacképes végzettséget kell biztosítani a fiataloknak, és törekedni arra, hogy azt a szülővárosukban hasznosítsák. Higgadt erőként látom Zenta szerepét a Tisza mente térségében, ahol stabilitás van, kontinuitás létezik. A testületben nincsenek nagyobb hullámzások, az erőviszonyok ugyan időnként átcsoportosulnak, de ez nem változtatja meg az alapvető célkitűzéseket.
* Zenta valóban dicsekedhet a művelődéssel, az egészségüggyel, az oktatással, de a polgároknak ez már nem elegendő.
- Egyértelművé vált a választásokon, hogy a másfajta ígéretek voltak a nyerők, de a meglévő eredményeket nem szabad lenullázni. Én mégiscsak a vajdasági magyar érdekvédelmi szervezetek által támogatott önkormányzati vezető vagyok, de egy olyan környezetben, melyben 82 százalékban magyarok laknak, egyébként is a közösségmegtartó tevékenységekre kell a hangsúlyt helyezni. A művelődés és az oktatás az, ami valóban nemzeti jelleggel bír. A szociálpolitika és az egészségügy megfelelő színvonalon tartása is nagyon fontos, mert bármennyire nehéz is beismerni, de elöregedő közösség vagyunk. Hiányzik a harmincasok, negyvenesek korosztálya, egy generáció szinte teljesen kiesett. Otthonteremtő közeggé kell válnunk. Ha eddig túlélés volt is, de most már a jövőre kell gondolnunk.
* Azt hiszem, a következő időszakban azon áll vagy bukik minden, hogy a gazdasági problémákat és a munkanélküliség kérdését hogyan sikerül megoldani, hiszen mindenki erre figyel.
- Igen, de azzal is tisztában kellene lenni, hogy az önkormányzat nem alapít cégeket, feltételeket azonban teremthet, hogy a beruházóknak érdekesek legyünk. Nagyon furcsa, hogy Magyarország részéről az érdeklődés szinte minimális, nem vettek részt a privatizációban, Nyugat-Európa sokkal bátrabb. Most kell a saját erőnkre támaszkodva fejlődnünk, hogy komoly közösségnek számítsunk. Amennyivel kisebbek és gyengébbek vagyunk a gazdaságunkkal, legyünk annál nagyobbak az összefogásunkkal és az erőink összpontosításával.
* Bizonyára kihívás volt a közvetlen polgármester-választás, de a győzelme nem nevezhető fölényesnek. A polgárok egy része nem ment el szavazni, sokan a másik jelöltre voksoltak. Fontos-e visszanyerni a bizalmat?
- Nálunk volt negatív és ellenkampány is, de engem az lepett meg igazán, hogy mocskolódással is lehet eredményeket elérni. Erre nem számítottam. Nyolc éve vagyok az önkormányzatban, de soha egyetlen tagja sem fordult Zenta, illetve a magyarság ellen. A kívülálló mindig okosabb, de a döntés megszületése belülről sokkal nehezebb. A gazdaságban súlyos gondok vannak, és ezen a téren hajlandó vagyok együttműködni bármelyik párttal, szervezettel, frakcióval. Én mindig nyitott voltam, az viszont már többször megtörtént, hogy ők zárkóztak el tőlem. Valósítsuk meg együtt például a G17 Plusz dohánygyárprojektumát, amely remélem, nemcsak kampányígéret volt. A városnapon is az egységről beszéltem, és nem én voltam az, aki kontrarendezvényt próbált szervezni. Ezek azok a dolgok, amelyek kisstílűek, és nem tükrözik a zentaiságot. Én nem akarok senkinek a dicsőségében fürödni, azt szeretném, hogy közösen lépjünk, együttes erővel mozduljunk előre. A jövőbe csak az a közösség léphet be, amely túlteszi magát a kicsinyességén, és nem az, amely helyi csetepatékkal szórakoztatja az úri közönséget. A választásokon az tükröződött vissza, hogy az emberek már túl sokat szavaztak, és túl kevés a közvetlen eredmény. Nem azt érzem, hogy nem bíztak meg a listán szereplőkben, hiszen máshol is kicsi volt a részvételi arány. Ennek jelzésértékkel kellene bírnia az ország vezetése felé, hogy változtassanak a saját működésük hatékonyságán, mert ez a se lent, se fent állapot a legrosszabb.