A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni és magyarországi egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak az alábbiak szerint.

1. A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázat kiírásával ösztönzi a kezdő jogászok, valamint a kisebbségvédelem területén tevékenykedő pályakezdő külhoni fiatalok kisebbségvédelemben történő elméleti elmélyedését.

2. A pályázat célja, hogy a külhonban tanuló egyetemista, valamint pályakezdő fiatalok újabb ismereteket szerezzenek a kisebbségvédelem terén, és bővítsék ezen területen megszerzett tudásukat.

3. A pályázatra vonatkozó tartalmi és formai követelmények a következők:

Pályázni elsősorban a külhoni magyarsággal, valamint Európa hagyományos nemzeti közösségeivel kapcsolatos - 25.000 és 45.000 közti karakter hosszúságú - jogi, illetve társadalomtudományi elemzéssel lehet. Ennél rövidebb tanulmányokat nem, hosszabbakat pedig csak indokolt esetben fogadunk el. Az idei évben az alábbi súlyponti témák feldolgozását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe:

A kisebbségi kérdés gazdasági dimenziói

 Fejlesztéspolitika, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni sajátos diszkriminációs eszköz

 Decentralizáció és gazdaságfejlesztés: autonómiakoncepciók gazdasági vonatkozásai és megvalósulásuk gazdasági hatásai

Pénzügyi autonómia a határon túli magyar térségekben. Valóban nettó befizetői-e a magyar többségű térségek a központi költségvetéseknek?

4. A pályázat beküldésének módja:
A pályázatokat doc, vagy docx formátumban, elektronikus levélben kérjük benyújtani a jogvedo.intezet@kji.hu címre.

5. Máshol már megjelent pályamunkákat, valamint diplomamunkákat nem fogadunk be.

6. Fenntartjuk a jogot, hogy az esetleges visszaélések miatt a beérkezett pályamunkákat plágiumkeresővel vizsgáljuk át.

8. A pályázat benyújtásának határideje: 2020. május 1-je, 17:00 óráig. A határidő után beérkező pályamunkákat nem áll módunkban kiértékelni.

9. A beérkezett pályázatok díjazásáról a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának tagjai 2020. május 1-je után 14 napon belül hozzák meg döntésüket, a pályamunkákban feldolgozott témák újszerűsége és tudományos hozzáadott értéke alapján.

10. A legjobban sikerült pályázatokat Kisebbségi Jogvédő Intézet – a pályázó́ nyilatkozatától függően – az Intézet honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti, valamint megjelentetheti az Intézet kiadványaiban. Ebben az esetben fenntartja a jogot a kéziratok nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására. A módosításokat minden esetben egyeztetjük a szerzővel.

11. A nyertes pályázókkal a Kisebbségi Jogvédő Intézet szerződést köt az elkészített pályamű díjazása céljából.

12. A díjazás mértéke:

A Kuratórium tagjai különdíjat és/vagy különdíjakat is megállapíthatnak.

13. A díjazottak az elismerő oklevelet átvehetik ünnepélyes keretek között is a Kisebbségi Jogvédő Intézet által 2020 nyarán szervezett nyári egyetemeken.

Budapest, 2020. január 8.

  Csóti György igazgató

Szerzői útmutató

Tisztelt Szerzőink!

A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) saját gondozásában megjelenő kiadványokhoz az alábbi formában kéri a kéziratokat.

Alapvető formai kritériumok:

Ábrák, grafikon, táblázatok:

A cikkhez tartozó ábrákat, táblázatokat, grafikonokat a fő szövegbe illesztve, címmel és folytatólagos sorszámozással ellátva kérjük közölni, emellett hivatkozni kell rájuk a szövegben is. A táblázat, vagy grafikon alatt meg kell jelölni az adatok forrását. Diagramok esetében az Excelben készült változatot és a hozzá tartozó munkalapot is csatolni szükséges. Fotót tartalmazó cikk esetében, az eredeti képet is csatolni kell, a forrás feltüntetésével. A kép minősége legalább 300 dpi felbontású legyen, preferált formátum a ’jpg’. Szerzőink vegyék figyelembe, hogy a képek fekete-fehérben kerülnek majd kinyomtatásra a kötetek végső változataiban.

Források, hivatkozások:

A tanulmányban szereplő hivatkozásokat a szövegen belül lábjegyzetként (és nem végjegyzetként) kérjük megjelentetni, a következő formában:

1. Önálló monográfia esetén: Kardos Gábor: Az alapvető jogok európai védelme. Budapest: Mobil Kiadó. 2004.

2. Tanulmánykötetben közölt cikk esetén: Ghai, Yash: Introduction: nature and origins of autonomy. In: Ghai, Yash - Woodman, Sophia (eds.): Practising self-government. A comparative Study of Autonomous Regions. Cambridge: Cambridge University Press. 2013, 1-31.

Többszerzős tanulmánykötet esetében a szerkesztő(k) nevét a fentebb látható módon, kötőjellel elválasztva adjuk meg, melyet az (ed.), (eds.), illetve magyar cím esetén a (szerk.) kifejezés, végül pedig kettőspont követ a cím bevezetéseként.

3. Folyóiratcikk esetén: Kiss Tamás: Marginalizáció, etnikai párhuzamosság és aszimmetrikus akkomodáció - Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok. In: Magyar Kisebbség. XX. évf. 12. (75-76.) sz. Kolozsvár: Jakabffy Elemér Alapítvány. 2015, 30-64.

A tanulmánynak a kötetben elfoglalt pontos helyét a fent illusztrált módon, az évszámot követően, a kezdő- és záró oldalszámok kötőjellel elválasztott megadásával jelöljük, ’pp.’, illetve ’old.’, vagy ’o.’ rövidítések nélkül.

4. Nem magyar szerzők esetén: A hivatkozás a fentiekhez hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy a szerző nevét magyar írásmód szerinti sorrendben, vesszővel kell feltüntetni, pl.: Cunningham, Kathleen Gallagher.

Mind a magyar, mind a külföldi szerzők esetén kiírandó a teljes keresztnév, nem csak annak első betűje. A vezetékneveknek pedig csak a kezdőbetűjét szedjük nagybetűvel, nem az összes betűt. Vagyis helyesen pl. Deleanu, Ion, nem pedig Deleanu I., vagy DELEANU, Ion.

5. Internetes hivatkozás esetén: Ha valamely hivatkozott művet az internetről értük el, akkor a fenti módon megadott hivatkozási adatok után hozzárendeljük a forrás rövidített letöltési helyét (kerülve a hivatkozás sokszor több soros URL címének kiírását), és időpontját, pontosvesszővel elválasztva, pl.: Makkay József: A román államhatalom székelyföldi testőre. Erdélyi Napló, 2017. július 20. XXVII. évf., 29. szám. Letöltés helye: www.szekelyhon.ro; letöltés ideje: 2018.02.21.

Ha a hivatkozni kívánt internetes forrásnak nincs teljes körű bibliográfiai adata (név szerinti szerzője, forrásanyag évfolyama, kiadás száma), akkor csak a meglévő adatokat írjuk ki, pl.: Milošević: Ovo je antisrpski referendum. Večernji List, 2017.09.19. Letöltés helye: www.vecernji.hr; letöltés ideje: 2018.02.20.

6. Nemzetközi dokumentum esetén: Az első hivatkozásnál meg kell jelölni a nemzetközi szervezetet, a dokumentum sorszámát és címét: pl.: ENSZ Közgyűlés A/RES/61/295 számú Nyilatkozata az Ősalakos Népek Jogairól; vagy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) számú Ajánlása az Emberi Jogok Európai Egyezményének a Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Kiegészítő Jegyzőkönyvé-vel kapcsolatban. A további hivatkozásoknál ez rövidíthető, pl.: „1201 (1993)-as ajánlás”.

7. Állami jogszabályra való hivatkozás esetén: Elegendő a jogszabály sorszámát és címét megadni, ezeket viszont minden esetben a tanulmány nyelvén. A római és arab számok használata meg kell egyezzen az adott jogszabályt kihirdető hivatalos közlönyben megjelenő formátummal. Pl.: 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól; vagy: Ukrajna 2017. évi 2145-VIII. számú törvénye az oktatásról.

8. Európai Uniós jogszabályok esetén: Az első hivatkozásnál szükséges a renk, irányelvek, határozatok pontos számának, valamint címének megadása. Pl.: A Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról. A további hivatkozásoknál ez rövidíthető, pl.: „2000/43/EK irányelv”, vagy „az Irányelv”.

9. Jogesetre való hivatkozáskor: Stankov és Ilinden Egyesült Macedón Szervezet v. Bulgária ügy, Emberi Jogok Európai Bírósága, 2001. október 2-ai ítélete.

Közvetlenül egymást követő hivatkozásnál ugyanarra a forrásra történő hivatkozás esetén a másodiktól: Uo., 110.

Amennyiben nem közvetlenül követi egymást a két hivatkozás, de azonos műre vonatkozik, akkor a másodiktól: Kardos 2004 i.m., 111.

Ha azonos szerzőtől egynél több mű szerepel hivatkozásként ugyanabból az évből, akkor az évszámokhoz rendelt latin betűk segítségével teszünk ezek között különbséget (pl.: 2013a; 2013b; 2013c). Több mű egy lábjegyzetben történő felsorolásakor az oldalszámot követő pont után pontosvesszőt használunk. Minden lábjegyzet ponttal végződik.

A kiadónak székhelyül szolgáló város nevét olyan alakban közöljük, ahogy a hivatkozott szöveg nyelvéből adódik. Így például szerb nyelvű szöveg esetén Beograd-ot írunk, nem Belgrádot; ha Pozsonyban megjelent magyar szöveget hivatkozunk, akkor Pozsonyt írunk, de ha szlovákot, akkor Bratislava-t. Kétnyelvű kiadás esetén mindkét változat szerepelhet.

A KJI szerkesztősége fenntartja a jogot a kéziratok esetleges nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására. Az eszközölt módosításokat – a szerző igénye szerint – minden esetben bemutatjuk jóváhagyásra.

Amennyiben a fenti kritériumok teljesítése akadályba ütközne, úgy kérjük, szíveskedjen a kötet szerkesztőjéhez fordulni, az alábbi elérhetőségeken: