home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Erős kötelékek — Rendhagyó koncerttel ünnepelték a Hagyományaink Ünnepét
Fehér Márta
2023.03.16.
LXXVIII. évf. 11. szám
Erős kötelékek — Rendhagyó koncerttel ünnepelték a Hagyományaink Ünnepét

Újabb életre szóló élménnyel gazdagodtam a zentai rendezvénynek köszönhetően. Nem (csupán) a lenyűgöző zenei impulzust és színpadi produkciót vittem haza a lelkemben, hanem a közönség soraiban helyet foglaló hagyományápolók elkapott dallamfoszlányait s a szívvel feltörő a moholit! válaszukból kiérthető mindent.

Moldvai és vajdasági dallamokat hoztak Fábri Gézáék a szülővárosba. Bodor Anikó, Burány Béla, Tripolsky Géza gyűjtéséből merítettek, s a nótafák közül a moholi Zélity Klára hatalmas örökségének egy-két dallamát töltötték meg élettel. 25. alkalommal szervezték meg a Tisza-parti városban a Hagyományaink Ünnepét, a negyed évszázad apropójából az ünnepi vigasságról a magyarországi/vajdasági összeállítású Mentés Másként együttes gondoskodott. Nagyon jólesik ez a jó kis zentai taps — fogalmazott őszinte örömmel a Szegeden élő, magát tősgyökeres zentainak valló, Pro Urbe díjas Fábri Géza (koboz, ének), aki a gyönyörű hangú Fábri-Ivánovics Tünde (ének, dob) és Barta Márton (furulyák, kaval, fujara) összetételű trióval koncertezett a művelődési házban. Az együttes meghívott vendégeként pedig Szokolay Dongó Balázs (duda, furulyák, fujara) bűvölte el a hallgatóságot, és színpadra lépett Ivánovics Viktor (prímtambura) is, akit a Fölszállott a páva című Kárpát-medencei népművészeti tehetségkutató műsorban láthatott a nagyérdemű közönség.


Baráth Hajnal Anna szervező (a Hét Nap archívuma)

„A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet” — idézte Kodály Zoltán neves zeneszerzőt, zenetudóst, zenepedagógust Baráth Hajnal Anna szervező, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ munkatársa. — Ennek a szárnyaló gondolatnak a jegyében szervezzük meg 1998 óta rendezvényünket, amely a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű vajdasági magyar regionális rendezvénye.


A Mentés Másként együttes ünnepi koncertje

* Jubilál a Hagyományaink Ünnepe. Melyek voltak a legfontosabb állomásai, pillanatai?

— Nehéz összefoglalni néhány mondatban, hogy mi is történt az elmúlt huszonöt évben. Sajnos sok embertől búcsúznunk is kellett, akik vagy zsűritagok voltak, vagy csoportvezetők, de a szívünkben örökre megmaradnak. Erről az erős kötelékről egy személyes történetet mesélnék el. Tizenhárom évvel ezelőtt, január 15-én kezdtem el dolgozni a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban, és az első rendezvényem a Hagyományaink Ünnepének a megszervezése volt február végére. Akkor még kezdőként, úgy, hogy én is fellépő voltam minden évben a Szélrózsa leánykórus tagjaként, és hirtelen szervezővé válhattam, édesapám útmutatásait követve. Egyre jobban megszerettem a fellépő és kiállító csoportokat, s azt éreztem, hogy a népdalban, a néptáncban, a népzenében és a népmesében rejlő értékek szeretete egy erős köteléket alkot közöttünk, mellyel szebbé tehetjük környezetünket, az emberek lelkét, és Mécs Lászlót idézve: vadócba rózsát olthatunk, hogy szebb legyen a föld!


Polgármesteri köszöntő

* A közönség az idén a koncerttel, a koncerten ünnepelhetett, ám a háttérben ezúttal is munka folyt.

— A közösségerősítő program legfőbb feladata, hogy segítséget és útmutatást nyújtson a Zenta községi gyermek- és felnőttcsoportoknak, valamint szólistáknak a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőre, a Kőketánc népi gyermekjáték- és néptáncvetélkedőre, a Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyre, valamint a Durindó és Gyöngyösbokréta fesztiválra. Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy Zentán és a hozzájuk tartozó településeken nagyon erős a népzene, a néptánc, a népmesemondás iránti szeretet, köszönhetően azoknak a lelkes fiataloknak, akik teljes szívvel és lélekkel viszik hátukon a népzene- és a néptáncoktatást, továbbá azoknak a pedagógusoknak és népmeseiműhely-vezetőknek, akik fáradhatatlan lelkesedéssel készítik fel a gyermekeket minden évben a Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyünkre. Így elmondhatjuk, hogy több száz gyermek és felnőtt tartja szívügyének a Hagyományaink Ünnepét. Az idei évben is a szakmai támogatáson volt a hangsúly, ezért Németh István kiváló budapesti népzenekutató meglátogatta az összes hagyományéltető csoportot Juhász Gyulával, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatának népzenei vezetőjével, és szakmai tanácsokkal látta el őket.


Hagyományőrzőink

* Mely hagyományőrző és hagyományápoló csoportokkal foglalkoztok a program keretében?

— Kevi, Tornyos, Bogaras, Felsőhegy és Zenta — az ezekhez a településekhez tartozó hagyományőrző csoportok mutatkoznak be, vagy kapnak szakmai tanácsot a Hagyományaink Ünnepén. Olyan erős identitással bíró csoportok ezek, amelyeket érdemesebb lenne közelebbről is bemutatni egy-egy interjúban, hiszen rengeteg mindent tesznek ezért a közösségért. Itt emelném ki a kiállító csoportokat, melyek nagyon közel állnak a szívemhez. Ők minden évben egy megszabott témára készítenek olyan ételeket, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől tanultak. Az elmúlt években már gyermekek is részt vettek, akik vagy az idősebb csoportok unokái, gyermekei voltak, vagy iskolások. Tavaly a kiállítók egy csodálatos napot tölthettek el Paskó Csaba mesterszakács konyhájában, ahol kovászos kenyeret készített az összes csapat. Az évek alatt olyan sok kiállító csoport jelentkezett, hogy el kell gondolkoznunk, melyik lehet az a megfelelő helyszín, ahol ennyi kiállító kényelmesen el tud férni.

Az idei évben a kiállítók és a hagyományéltető csoportok emléklapot kaptak a rendezvényhez kapcsolódó hűségük elismeréseként. Az eseményen Czegledi Rudolf polgármester mondott ünnepi köszöntőt.

— Mindennap ha odafigyelünk, megéljük a csodát, a hagyományokból szőtt élet csodáját. A csodák mélyén nagyon egyszerű igazságok rejlenek, a mindennapi kapcsolatainkban, barátainkban, közösségeinkben és a családban. A mi megmaradásunk csodája is ebből a fajtából való. A nagyon egyszerű igazság pedig úgy hangzik, hogy a magyar nép mélyreható és erős gyökerekkel kapaszkodik a kulturális örökségébe — ezért állhatunk mi is ma itt, és hozzátehetjük, ez a gyökérrendszer az egész Kárpát-medencét átszövi.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..