Erőforrás a szülőföldön maradáshoz

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Erőforrás a szülőföldön maradáshoz

Kanizsamonostor, a legmagyarabb bánsági település most ötvenéves templomának kicsiny harangja augusztus 28-án nem szentmisére, hanem a XVIII. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitójára hívogatott. A Szent Illés tiszteletére emelt Isten házát megtöltötték a vendégek és az érdeklődő helybel...

Kanizsamonostor, a legmagyarabb bánsági település most ötvenéves templomának kicsiny harangja augusztus 28-án nem szentmisére, hanem a XVIII. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitójára hívogatott. A Szent Illés tiszteletére emelt Isten házát megtöltötték a vendégek és az érdeklődő helybeliek. Az eseményen részt vett Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, dr. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja, Pásztor István, a VMSZ elnöke és Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke. Az egybegyűlteket dr. Szöllősy Vágó László, a VMMSZ főtitkára köszöntötte, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a szervezőbizottság nevében pedig Barna Károly mondott üdvözlő szavakat. Reményét fejezte ki, hogy annak az összefogásnak az ereje, amellyel fél évszázaddal ezelőtt felépült a falucska temploma, ma is átjárja az ott élők szívét, lelkét.
Rókus Zoltán elmondta Reményik Sándor Templom és iskola című versét, majd elkezdődött az ökumenikus istentisztelet Lányi Ernő Ave Maria című szerzeményével. A nagybecskereki Emmanuel kamarakórust Konrád Emma vezényelte. Ezt követően mgr. Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens hirdetett igét, beszédét a következő gondolatokkal fejezte be:
- Isten nemcsak szóval, hanem énekléssel és zenével is megtöltötte az Ünnepi Játékok évi programját. Használjuk ezt arra, hogy magunkon kívül másokat is gazdagítsunk általuk. Adjon nekünk ehhez erőt az Isten, áldja meg tevékenységünket nemzedékről nemzedékre, és legyen erőforrása ez a szülőföldön maradásnak, nyelvünk, kultúránk, hitünk növelésének.
A Rákóczi imája néven közismert ének után nagytiszteletű Keresztényi Klárának, a sárospataki Református Teológiai Akadémia esküdt felügyelőjének igehirdetése azt a jelenséget boncolgatta, hogy manapság nem divat kitartani az értékek mellett. Ihletett prédikációját a rómaiakhoz írt levél nyolcadik részének harmincegyedik versében található idézet köré szőtte: Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?
Az idei Ünnepi Játékok programját a magyar zenetörténet két jeles alakjának évfordulója határozza meg: Liszt Ferenc kétszáz, Lányi Ernő pedig százötven évvel ezelőtt született. Liszt Ferenc Ave Mariája szintén a nagybecskereki kórus előadásában csendült fel, majd ft. Hajdú Sándor római katolikus plébános igehirdetése következett, amelynek fő gondolata a sziklára, illetve homokra való építkezés volt.

Bevonulás - Szabó Attila fotói

Az összetartozás politikája
A program folytatásában ünnepi köszöntők hangzottak el. Pásztor István, a VMSZ elnöke kifejtette: a mi földi értelemben vett sziklánk a bánáti szikes föld, az Ünnepi Játékok pedig úgy is felfoghatók, mint önmagunk megmutatása, az ambícióink megfogalmazása.
- Én bizakodó vagyok, mert látom azt az erőt, amely az előrehaladást támogatja és hosszú idő után megmutatkozik az intézményes, elkötelezett, tántoríthatatlan segítőkészség is az anyaország részéről, amelyre már régóta vártunk - emelte ki.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára köszöntőjét azzal kezdte, hogy ezen a napon nemcsak a vajdasági, hanem az egész magyarság szíve az észak-bánáti Kanizsamonostorán dobog.
- Ha egy szóval kellene kifejeznem, mit jelent a több mint egy évvel ezelőtt megújult nemzetpolitika, akkor az összetartozást említeném. A magyar kormány a maga egységében tekint a magyarságra, minden magyar közösség egyaránt számít és fontos, éljen bármely szegletében a Kárpát-medencének vagy a nagyvilágnak. Ezért alkottuk meg a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt és nyitottuk meg az állampolgárság felvételének a lehetőségét, amellyel régóta adósok voltunk. (...)
Az élete nagy részét olasz és német földön töltő Liszt Ferenc így vallott magyarságáról: Én is ehhez az erős fajhoz tartozom, én is ennek az eredendően szabad népnek a fia vagyok, amelynek még biztosan jobb napokat tartogat a sors. Tisztelt ünneplő gyülekezet! Isten segítségét kérve munkálkodjunk együtt, hogy Liszt Ferenc kívánsága a magyar közösségek összefogásával teljesülhessen. A most kezdődő Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok rendezvényei pedig mélyítsék el bennünk magyar kultúránk páratlan gazdagságának élményét.
A XVIII. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokat Dudás Károly, a VMMSZ elnöke nyitotta meg, visszatekintve a rendezvény 1952. évi kezdetére és beszüntetésére, majd a kilencvenes évek elején induló újraélesztésére.
- 1994 óta a megnyitó ünnepségeinket mindig valamely jeles történelmi vagy művelődéstörténeti helyen szervezzük meg. Kezdtük Zentával, a győzedelmes zentai csata színhelyével, hogy a hely szelleme lelket öntsön olykor-olykor elcsüggedő kisközösségünkbe, folytattuk Araccsal, a délvidéki magyarság legfőbb szimbólumával, eljutottunk Titelre, Versecre, Törökkanizsára, Horgosra, Szilágyira, Csantavérre, Adára, Magyarkanizsára, most pedig itt vagyunk Kanizsamonostoron, Csanád vezér ősi birtokán. A felsorolásból megállapítható, a VMMSZ egy pillanatra sem feledkezett meg a gyámolításra szoruló szórványról. Az elmúlt időszakban anyaországi támogatással mintegy 35 művelődési házat sikerült felújítani, közöttük a helybeli művelődési egyesület otthonát is. Ünnepi Játékunk rendezvényei behálózzák az egész Délvidéket, mindenhol tartva magyarjainkban a lelket. Jó volna hinni, hogy kezdeményezésünk, munkálkodásunk nem marad visszhang és támogatás nélkül.
A Szózat közös eléneklése után az ünnepi műsor énekes áhítattal fejeződött be, amelyben közreműködött a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Csalogány asszonykórusa és Rákóczi férfikara, a nagybecskereki Emmanuel Kamarakórus és a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Veronika népdalköre.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink