Szegedi tudósítónktól
A délkelet-európai térség demokratizálódási folyamatának felgyorsítását és az eurointegrációs feladatok gyakorlati teendőinek segítését tűzte ki célul a Szeged Biztonságpolitikai Központ, amely Európából Európába címmel 3 részes projektumot készített. Ennek első állomásaként került sor a hétvégén Szegeden arra a nagyszabású nemzetközi konferenciára, amelynek mintegy száz magyarországi és vajdasági részvevője volt. Elsősorban a civil szervezetek, az oktatási-nevelési intézmények, az önkormányzati testületek tagjai képviseltették magukat a határ mindkét oldaláról.
Az eseménynek szabadkai vonatkozása is volt, hiszen a szegedi centrum az észak-bácskai város egyik civil szerveződését, a Nyitott Távlatok Egyesületet kérte fel társszervezőnek. A Kudlik Gábor elnök vezette nonprofit egyesülés -- a konferencia résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint -- munkájával jelentős mértékben hozzájárult az esemény sikeres lebonyolításához is.
A Tisza-parti városban tartott összejövetel elsődleges célja az volt, hogy átadja déli szomszédainak, mindenekelőtt Szerbia és Montenegrónak, azt a gazdag tapasztalatot, amelyet Magyarország a NATO- és az EU-csatlakozási procedúra során felhalmozott. De igen komoly érvnek jelölte meg e projektum létrehozásában Tóth László, a Biztonságpolitikai Centrum alapítványi elnöke, azokat a sajnálatos etnikai kilengéseket is, amelyek a közelmúltban zajlottak a Délvidéken és ezek során a magyar kisebbséget atrocitások érték. Megítélése szerint ezeket a kilengéseket nem azok a szerb nemzetiségű polgárok követték el, akik ,,bennszülöttek” e tájékon és őseik évszázadokon át együtt éltek a magyarokkal, a szlovákokkal, a ruszinokkal, a románokkal és a németekkel, hanem azok a zömmel fiatal szerbek, akik a volt Jugoszlávia más vidékeiről kerültek ide. Ők kimaradtak az európai mércével mért oktatási-nevelési folyamatokból, s idegenül érzik magukat ebben a környezetben, ezért gyakran agresszív módon viseltetnek az itt élő más nemzetiségűekkel szemben is. Az Európából Európába konferencia-sorozat azt a célt tűzte maga elé, hogy ezeket a magasabb mércével mérhető polgári kulturális értékeket közvetítse feléjük, annál inkább, mert az Európai Unióhoz való csatlakozás is csak ezek birtokában lehetséges.
Bársony András, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkára szintén e gondolatok jegyében szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte, hogy Magyarország útja is hosszú -- és rögös -- volt az auroatlanti csatlakozásig, mindeközben azonban rengeteg olyan tapasztalatra tett szert, amelyet át tud adni déli szomszédjának. Ez a szándék nem egy filantrop fellángolás, hanem őszinte elhatározás, hiszen a magyaroknak érdekük, hogy szomszédjaikkal békében, barátságban éljenek, nemkülönben az is, hogy a határon túl élő magyar kisebbség békében és biztonságban érezze magát a szülőföldjén.
A magyar államtitkár rámutatott, hogy Szerbia és Montenegrónak a csatlakozási szándékok egyértelművé tétele mellett határozott belső átalakulást kell megvalósítania. Nem elegendő a homlokzat átfestése, igen komoly és mély strukturális változtatásokat kell foganatosítani, ha az európai mércével mért feltételeknek meg akar felelni. Ennek pedig szerves része a kisebbségekkel való európai bánásmód is. Magyarország a múltban készséggel állt szomszédai rendelkezésére e problémák megoldásában, NATO- és Európai Uniós tagként pedig morális kötelességének érzi a támogatást.
A Tisza-parti összejövetel végső konklúziója, hogy a térség demokratizálódásának elősegítése céljából a jövőben is szükség lesz a hasonló nyílt párbeszédre, véleménycserére és a kölcsönös jóindulatra. A Szeged Biztonságpolitikai Központ e projektum elkészítésével bizonyította, hogy felkészült e célok megvalósítására. Tóth László elnök bejelentette, hogy az év második felében még két ehhez hasonló konferenciát szerveznek, amelyen a közép- és felsőfokú oktatásban felmerülő problémás kérdéseket boncolgatják majd a két ország reprezentánsai.