A megemlékezésen elhangzott, hogy Pásztor István példát mutatott mindannyiunk számára, és örökre beírta nevét közösségünk történelmébe. Széchenyi Istvánhoz hasonlóan, akit a legnagyobb magyarnak nevezünk, Pásztor István is hidat emelt a két nemzet, a magyar és a szerb közé.

— Széchenyit sokan hídemberként emlegették, hiszen nemcsak egy fizikai hidat hozott létre, hanem a magyar nemzet számára is egy új utat nyitott. Hasonlóképpen Pásztor István munkássága is egy olyan hidat alkotott, amely a Vajdaság magyarsága és a környező nemzetek között testesíti meg a kölcsönös tiszteletet és megértést. A közösség szolgálatának útját választotta, mert hitt a közjóban és a vajdasági magyarság jövőjében. Ez az út azonban nem csupán eredményekből, hanem állandó küzdelmekből és végtelen kitartásból állt. Ahogy Széchenyi is egy jobb jövő építését tekintette küldetésének, úgy Pásztor István is kitartóan dolgozott, hogy a vajdasági magyarság méltóságban és egyetértésben élhessen. Ahogyan egykoron Szent István királyunk is példát mutatott fiának, úgy tette ezt Pásztor István is. Szent István tettei nemcsak egy királyság alapjait rakták le, hanem egy olyan örökséget is, amely évszázadokon át szolgált útmutatóul a magyar nemzet számára. Hasonlóképpen Pásztor István nemcsak tetteivel, hanem példájával is vezette, intelmekkel látta el fiát, Bálintot, aki a Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként viszi tovább hagyatékát. Az általa felmutatott értékek és a közösségért vállalt felelősség szavak nélkül is beszélnek, és egy olyan jövőt hirdetnek, amely méltó múltunkhoz és a vajdasági magyarság jövőjéhez. Október 30-a az emlékezés és a hála kifejezésének napja. Tegyük le együtt tiszteletünk jelét Pásztor István emléke előtt, és őrizzük meg azt az örökséget, amelyet ránk hagyott — mondta Némedi Imre, a megemlékezés műsorvezetője.

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke emlékező beszédében elmondta, hogy Pásztor Istvánt nemcsak a családja, hanem az egész vajdasági magyar közösség gyászolja, akiknek vezetője és elnöke volt, akik olyan eredményeket köszönhetnek neki, amelyek már nem voltak beleírva a mi életünk forgatókönyvébe. Akár a nemzeti tanácsok jogállásáról, akár a gazdaságfejlesztésről, akár a szerb—magyar stratégiai partnerségről és barátságról, akár a kis közösségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósításáról legyen szó.

— Mindezt Pásztor Istvánnak köszönhetjük a 2007-től 2023-ig terjedő időszakból, de az azt megelőző esztendőkből is, amikor a tartományi kormány tagjaként teljesített szolgálatot. Akik kicsit közelebbről ismerték, tudják, hogy Széchenyi István volt a reformkor azon személyisége, akire leginkább felnézett. Az sem véletlen, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöki irodájában egy Széchenyi- és egy Deák-festmény található, a legnagyobb magyar és a haza bölcse. Széchenyi gondolkodását tartotta követendő példának, hiszen Széchenyi tudta, hogy a nemzet felemelkedése csak abban az esetben lehetséges, ha fejlesztjük az infrastruktúrát, és méltó életkörülményeket biztosítunk a magyarok számára. Széchenyi a reformkorban utakat és hidat épített, Dunát szabályozott, Európában már meghonosodott fejlesztéseket hozott Magyarországra. Pásztor István is hasonlóképpen végezte a munkáját azokban az esztendőkben, amikor a közösségnek az érdekében élte mindennapjait. Mert ennek a közösségnek az érdekében élte mindennapjait, soha nem a saját egészségét, soha nem a családi érdeket vagy szűk hozzátartozóinak érdekeit tartotta elsődlegesnek, hanem elsődlegesnek, másodlagosnak és harmadlagosnak is ennek a közösségnek az érdekeit és azok érvényre juttatását tartotta, és csak ezután jött mindenki más. Mi ezt Ábellal nagyon korán megtanultuk és elfogadtuk. Tudtuk, ez így van rendjén, mert ki más csinálta volna, ha nem ő. Örülök, hogy ilyen sokan eljöttek az emléktábla-avatóra, mert ez azt bizonyítja, hogy egy év után is, és biztos vagyok benne, hogy tíz, húsz és ötven év múlva is, a közösség tagjai itt lesznek, és pontosan tudni fogják még akkor is, mi mindent köszönhetünk Pásztor Istvánnak. Mindannyiunk feladata, hogy életművét továbbvigyük. Ezért nagyon örülök annak, hogy tegnapelőtt megismételtük azt, ami 2013-ban már egyszer bekövetkezett. Talán Pásztor István eredményei közül a legmarkánsabbat sikerült aláhúzni, megismételni azáltal, hogy Csúrogon két, hivatalban lévő köztársasági elnök közösen hajtott főt az ártatlan áldozatok emléke előtt, és hogy átadtuk a zsablyai templomot, amely a Sajkásvidék magyarságának szenvedéseit és sorsát fejezte ki az elmúlt évtizedekben, ma pedig régi pompájában tündököl. Ez is bizonyítja, hogy soha nem szabad feladni, nem szabad csüggedni, és folytatni kell a tevékenységet annak érdekében, hogy a már elveszettnek hitt célok is megvalósulhassanak. Én ebben hiszek. Külön köszönöm a noszaiaknak a kezdeményezést, hogy a mögöttem álló épületre felkerült az emléktábla. A 150 főt számláló település 80 millió dinár értékű művelődési házzal rendelkezik Pásztor István állhatatosságának és szívósságának köszönhetően. A noszaiak tudják, hogy szomszédnak szólította Önöket, és valóban így tekintett a noszaiakra, hiszen több mint húsz éven át ezen a településen élt, egészen egy évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig. Legyenek méltók Pásztor István emlékéhez, és az épületet úgy használják közösen, a falu lakóinak megelégedésére és a szélesebb közösség érdekeiben, ahogy azt Pásztor István tenné — zárta emlékező beszédét Pásztor Bálint.

A megemlékezés művelődési részében Fodor Mirella, a Petőfi Sándor Általános Iskola 8. osztályos tanulója a Szózatot mondta el, majd Túrú Adrián szintén 8. osztályos tanuló a Halottak napjára című verset szavalta el, végül pedig Sövény Zolna 5. osztályos tanuló csellón adott elő egy művet. A megemlékezés végén Pásztor István fiai, dr. Pásztor Bálint és Pásztor Ábel leleplezték a VMSZ néhai elnökének, Pásztor Istvánnak az emléktábláját.