Évezredeken keresztül különféle járványok és betegségek tizedelték az emberi társadalmat. És nagyjából a XX. század végéig úgy is gondolta mindenki, hogy mindez az élet, illetve a természet velejárója.
A számítógép és főként az internet megjelenésével azonban az emberiség egy tulajdonképpeni mesterséges platformon, avagy egy virtuális technológiai valóságban is, gyarló módon, ugyanúgy megalkotta a maga kártevőit, vírusait és számítógépes betegségeit, mint a biológiai valóságban. Ez, mondjuk, talán egy figyelmeztetés is arra, hogy mire számíthatunk, ha majd valamiféle űrbéli kolonizáció (legyen az a Hold, a Mars vagy bármely másik égitest) valósul meg. Ott is vélhetően az ember embernek lesz farkasa, és nem az ottani, idegen, toxikus életformák és előre nem látható körülmények vagy események fogják a jövő telepeseinek megpecsételni a sorsát, hanem embertársaik cselekedetei.
A haszon és a kapzsiság érdekében ugyanis minden feláldozható. Így, vagyis feltételezhetően hasonló gondolatmenet folytán jöttek létre az internet világában is a kártékony kémprogramok, illetve a zsarolóvírusok, melyek váltságdíjat követelnek, valamint a rejtett trójai „falovak”, avagy a trójai kémek. Röviden a kiberbűnözők teljes eszköztára mind-mind ugyanúgy nehezítheti életünket a technológia által kidolgozott félvalóságban, mint az egészségügyi problémák a biológiai valóságban.
A felvetődő kulcskérdés is mindig ugyanaz: Van-e gyógymód, azaz megoldás a súlyosabb gondok orvoslására? Lesz-e valaha is biztonságos internet? És persze mindig van egy jövőbeli, részben megfoghatatlan válasz. Most a kvantumellenőrzés és kriptográfia az a még nem teljes egészében kidolgozott terület, illetve rendszer, amelynek köze lehet a kiberbiztonság jövőjéhez. Az úgynevezett kvantumszámítógépekkel történő kvantumellenőrzés ugyanis megbízhatóan érzékeli a zavaró beavatkozásokat vagy a kémkedést. Legalábbis erről szólnak az internet jövőbeli feljegyzései.