Elvándorlás, gyermekjog és családorvos

Elvándorlás, gyermekjog és családorvos

Optimizmus nélkül — Párhuzamok — Melyiket válasszam?

Optimizmus nélkül

Szerbiát 2002 és 2011 között 150 000 fiatal hagyta el a hivatalos adatok szerint, átlagéletkoruk 28,7 év, és minden ötödik főiskolai vagy egyetemi végzettségű. A 2021-ben esedékes népszámlálás pontos adatokat ad majd arról, hogy azóta hány (leendő) diplomás ment el az országból — nyilatkozta Slavica Đukić Dejanović demográfiáért és népszaporulat-politikáért felelős miniszter. A XIX. Gazdasági Fórumon a témában tartott panelbeszélgetésen elmondta, hogy nem számít jobb eredményekre, mint a legutóbbi, 2011-beli népszámláláson. Kabinetjének kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a külföldön élő, felsőfokú végzettségű megkérdezettek háromnegyede jelenleg nem tervez visszatérni Szerbiába. Ám hozzátette, szerinte bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők több mint a fele (57%) kész arra, hogy tudását, erőforrásait Szerbiában kamatoztassa. Megismételte, hogy az ország vezetőségének komolyan el kell gondolkodnia arról, hogyan lehet hazavonzani a fiatalokat. A megkérdezettek egyébként azt mondták, szerintük Belgrádnak az elkövetkező időszakban az életszínvonal növelésén, az új munkahelyek megnyitásán, a korrupció elleni harcon és az egészségvédelem javításán kellene dolgoznia. A miniszter arról is beszámolt, hogy itthon 11 000 egyetemistát kérdeztek meg további szándékáról, és 3990-en nyilatkoztak úgy, hogy elmennek az országból. 90 százalékuk élvezi szülei támogatását, 70 százalékukat pedig közeli hozzátartozó vagy jó ismerős várja odakint. (Tanjug)

 

Párhuzamok  

A szerbiai parlament az őszi ülésszakán fogadja el a gyermekek jogairól és azok védelméről szóló törvényt. Ezzel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy szükség van-e egy új intézmény létrehozására, mely külön a gyermekek jogainak védelmével foglalkozik, vagy pedig elegendő a polgári jogvédő tevékenysége. Zoran Pašalić a Szerbiai RTV-nek ezzel kapcsolatban elmondta, a polgári jogvédő intézménye keretében tizenkét éve külön szektor foglalkozik a gyermekek jogainak védelmével, és nem látja indokoltnak, hogy azonos feladatokkal és hatáskörrel egy új intézményt hozzanak létre. 3600 panaszban jártak el, több tízezer alkalommal fogalmazták meg álláspontjukat, 1100 ajánlást tettek, ezek 80 százalékát az állam elfogadta, illetve beépítette a megfelelő törvényekbe. Jól végezzük a dolgunkat, nincs szükség újabb, párhuzamos intézményre — hangoztatta Pašalić. Szerbiában a gyermekek harmada kap valamilyen szociális védelmet, fele a szegénység miatt, 2018-ban pedig 8000 gyermek szenvedett el erőszakot — emelte ki. (Szerbiai RTV)

 

Melyiket válasszam?

A Szerb Orvosi Társaság be szeretné vezetni a családorvos intézményét, viszont a Szerbiai Gyermekorvosok Egyesülete szerint ez káros lenne. A Szerb Orvosi Társaság vezetői azt tervezik, hogy az egészségügyi minisztériumhoz fordulnak a kérésükkel, mert szerintük ezzel pénzt lehetne megtakarítani, miközben jobb egészségügyi ellátás érhető el. A gyermekorvosok ezzel nem értenek egyet, más országok tapasztalataira hivatkozva közleményükben azt hangsúlyozzák, hogy a családi orvos intézményével mindenütt rosszabbodott a helyzet, anyagi és egészségvédelmi szempontból is. Arra mutatnak rá, hogy a családorvosok a gyakorlatban sokkal több gyógyszert írtak ki, és gyakrabban utalták szakorvoshoz pácienseiket, mint a gyermekorvosok. A Szerb Orvosi Társaság elképzelése szerint a Köztársasági Egészségbiztosítási Alappal kellene szerződést kötniük a pácienseknek arról, hogy családi orvost választanak, aminek költségeit az alap átvállalná, az ellátás így továbbra is ingyenes lenne. (N1, 021.rs)


Nyitókép: Pixabay.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Belgrádi Szemmel rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink