Az ülés elején Tari István az előző ülésen beterjesztett sürgősségi indítványainak napirendre tűzését kérte. Az indítványok a magyarság érdekképviseletéről, a készülőben levő kisebbségi akciótervről, az MNT pénzügyi kezelésének nyilvánosságra hozataláról, továbbá a magyarittabéi, megrongált Kossuth-szobor újraállításáról szóltak. Hajnal Jenő, az MNT elnöke a sürgősségi indítványok kapcsán az uniós csatlakozási folyamat fejezeteiről, azon belül is a huszonharmadikról szólt. A többi közt azt hangoztatta, hogy ennek a kidolgozásában a nemzeti tanácsoknak nem volt kiemelt szerepük. A fejezet fontos pontja viszont egy kisebbségi akcióterv megfogalmazása, melyet a Európai Tanács feltételként szab a szerb államnak. Hajnal Jenő arról is beszélt, hogy az említett akcióterv kidolgozását a szerb kormány egy munkacsoportra bízta. Ez a bizonyos tanács az eddigiekben kétszer ülésezett, és mintegy tíz tartalmi pontban határozta meg a tervezet céljait. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke elsősorban azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségi jogérvényesítés témaköre az uniós csatlakozási folyamat végéig megkerülhetetlen legyen, vagy azzá váljon. Főként a hivatalos nyelv- és íráshasználat, a részarányos foglalkoztatás területén lenne szükséges előrelépni. Fontos pont továbbá a közszférában alkalmazottak nemzeti összetételének aránya, illetve a kissebségi média anyagi támogatásának kérdése.

Az MNT-ülés napirendi pontjainak megvitatása előtt Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának egykori elnöke az Európa Kollégium kapcsán felmerült jogi hiányosságokról beszélt. Annak érdekében, hogy a hallgatókkal, illetve diákokkal ne köthessenek jogszabályellenes szerződéseket — a jelenlegi kollégiumi alapszabály ugyanis nincs összhangban az előzővel —, Várkonyi Zsolt arra kérte a nemzeti tanácsot, hogy vegye le napirendjéről a negyedik javaslatot, vagyis az MNT által társalapított Európa Kollégiumban való elhelyezésről szóló határozatot. A tanács tagjainak többsége elvetette Várkonyi Zsolt javaslatát.

Az ülés folytatásában sorra került napirendi pontok többsége az oktatás területéhez kapcsolódott. A felsőoktatási ösztöndíjprogrammal kapcsolatban a felszólalók a többi közt a diszkréciós jogról és az ösztöndíj-visszafizetés módjairól beszéltek, valamint hangsúlyozták a szórványban élő diákok ösztöndíj-támogatásának fontosságát, annak közösségépítő hatását, illetve összetartó erejét.

Az ülés napirendjén szerepelt még a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet belső szervezéséről és munkahelyeinek besorolásáról szóló szabályzat megvitatása, a Cnesa OMI alapító okiratának módosítása, illetve az Óbecsei Népkönyvtár igazgatóbizottsági tagjának megválasztása. Döntöttek az újvidéki általános iskolák hálózatáról, határozat született számos általános és középiskola igazgatóválasztási eljárásáról, valamint megvitatták a tornyosi, bajmoki, szabadkai, kisoroszi, szerbittabéi, óbecsei, gombosi, nagybecskereki, temerini, illetve az adai iskola 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozatának megnyitását is.