Az új villák

Mielőtt a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diáklapja, a Visszhang és diákszervezete, a Nebulónia szíves invitálására elindultunk volna a nemzetközi újságíró diáktáborba, jó szokásomhoz híven utánanéztem egy kicsit, hova is megyünk. A meghívólevélben Előpatak (Valcele) falu neve állt. Világhálós tallózásom során kiderítettem, hogy a település, amely egykor a vasas-szénsavas gyógyvizeiről volt híres, Kovászna megyében található. A második világháborúig fényes fürdőélet jellemezte, utána hanyatlásnak indult. Az 1800-as évek közepe és vége táján olyan hírességek látogatták meg, mint Miloš Obrenović szerb fejedelem - az ő nevéhez fűződik az ortodox templom építtetése - és József főherceg. 1875-ben jeles személyiségek részvételével itt tartották meg a magyar orvosok és természetvizsgálók 17. kongresszusát.
Az interneten bukkantam rá arra az adatra is, hogy másfél évtizeddel ezelőtt megközelítőleg ezer lakosa volt, közöttük alig hatvan magyar. Az újabb újságcikkek között találtam egyet, amely a következő címet viselte: Előpatak elromásodott. Ebből az derült ki, hogy Erdély egyik legszebb fürdőhelye napjainkban leginkább egy nyomortanyára hasonlít. A házak siralmas állapotban vannak, a lakosság mintegy 90 százaléka szociális segélyből él, a romák lopnak, mint a szarkák, emiatt nem jönnek ide a befektetők, a magyarok száma már nem haladja meg a húszat sem.
Ilyen előzmények után nem kell azon csodálkozni, hogy kis vajdasági csapatunk az első adódó alkalommal elsétált a két kilométerre lévő táborból a falucskáig. A hűsítő borvízforrások reményében szaporán szedtük a lábunkat, de kezdetben csak a hegyoldalban épülő vagy már elkészült villákat láttuk. Lepusztultságnak, szegénységnek nyoma sem volt!
A főutcán kisebb és jóval régebbi, de csinos, rendezett házacskák fogadtak minket. Az üres, elhagyatott, betört ablakú, málladozó vakolatú, de még így is fenséges épületeket a parkban vehettük szemügyre. Körbejártuk a szebb napokat is látott és megélt zenepavilont, a József-kutat...
A közösségi élet természetesen a közelben lévő borvízforrásnál zajlott, ahova sorra érkeztek palackjaikat megtölteni - és egy kicsit pletykálni - a helybeliek. Megtudtuk, a vastartalmú borvizek miatt Kovászna megye lakosait ''vasas belűeknek” szokás nevezni. Később arról is értesültünk, ha minden a tervek szerint halad, néhány év múlva esetleg rá sem ismerhetünk erre a lepusztult falura, mert Előpatak is bekerült a Borvizek útja elnevezésű programba. A tízmillió euró értékű székelyföldi turizmusfejlesztési projektumot, amelyet európai uniós eszközökből pénzelnek, tavaly írta alá Kovászna és Hargita megye. A két megye 14 érintett településén, ahol borvízforrások, üdülők találhatóak, sétányok, pihenőpavilonok épülnének, korszerűsítenék a meglévő mofettákat, fürdőmedencéket, valamint újakat létesítenének, illetve javítanák a közvilágítást, vízhálózatot.