Éljenek a nők!

Éljenek a nők!

Csaknem egy teljes hét választ el bennünket attól a naptól, amely szerte a világon a nőkről szól. Igen, a nemzetközi nőnapra gondolok, melyet 1857. március 8-a emlékére tartanak meg. Ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer textiliparban dolgozó nő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért, emberibb munkafeltételekért.

1866. szeptember 3-a és 8-a között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a dokumentum annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, amely szerint a nők helye kizárólag otthon van. 1910 augusztusában pedig arról született határozat, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. Először tehát 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. 1918. március 8-án Oroszországban a nők kenyérért és békéért tüntettek. Négy nappal később II. Miklós cár lemondott, majd egy polgári kormány alakult meg, mely szavazati jogot adott a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma, melyet az ENSZ a világnapok között tart számon.

A nők lassacskán az élet minden területén meghatározó szerepet kezdtek el betölteni: a férfiak már nemcsak úgy tekintettek rájuk, mint feleségekre, anyákra és dolgozókra, hanem egyre inkább kezdték elismerni a tudásukat, a tehetségüket és a rátermettségüket. A nők megjelentek és maradandót alkottak a politikában, a természet- és a társadalomtudományok területén, valamint a különféle művészeti ágakban. Átrepülték az Atlanti-óceánt, átúszták a La Manche csatornát, de a világűrbe is eljutottak. Jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a sport terén is: a legtöbb tenisztornát egy nő, Martina Navratilova nyerte meg. A nők az olimpiai játékokon az 1900. évi párizsi ötkarikás óta vehetnek részt, az érmek számát illetően pedig az abszolút rekordot a kilencszeres olimpiai bajnok szovjet tornásznő, Larisza Latinyina tartja, aki 1956 és 1964 között három olimpián összesen 18 érmet nyert. Minden idők legfiatalabb aranyérmese az amerikai műugró, Marjorie Gestring volt, aki szintén a szebbik — nem pedig a gyengébbik — nem soraiból került ki, és aki 13 évesen és 268 naposan állhatott a dobogó legmagasabb fokára az 1936. évi berlini játékokon.

Kedves férfitársaim! Ne csak hat nap múlva jusson eszünkbe kedveskedni hölgyismerőseinknek, -rokonainknak, barátnőnknek, feleségünknek! Az év többi napján is járjunk a kedvükbe, legyünk figyelmesek velük, és éreztessük, hogy az év minden napján nélkülözhetetlenek számunkra.
Minden hölgynek boldog nőnapot!


Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor

Címkék: vezércikk, tóth_tibor
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Jegyzet rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Éljenek a nők!
Heti Jegyzet
Éljenek a nők!
Heti Jegyzet
  • Tomek Viktor
  • 2016.12.19.
  • LXXI. évfolyam 50. szám
Facebook

Támogatóink