CSÜTÖRTÖKÖN TEMETIK RUGOVÁT. Elhunyt a kosovói elnök, dr. Ibrahim Rugova (1944) egyetemi tanár, folyóirat-szerkesztő, irodalomkritikus, aki a Kosovói Irodalmárok Egyesületének az elnökeként vállalt először szerepet a politikában. Egyik aláírója volt annak a dokumentumnak, mely 215 kosovói értelmiségi aláírásával a kosovói autonómia megszüntetését előirányzó szerbiai alkotmánytervezettel szemben foglalt állást. Emiatt kizárták a JKSZ-ből, s ettől a pillanattól kezdve külföldön úgy tekintettek rá, mint a kosovói albánok emberi és politikai jogaiért küzdő disszidensre. 1989-ben megalakította az első kosovói politikai pártot, a Kosovói Demokratikus Szövetséget, amelynek tavaly februárig volt az elnöke. Rugova vezetésével hozták meg 1990. július 2-án a kosovói képviselőház albán küldöttei azt az alkotmányos okmányt, amellyel Kosovót köztársasággá kiáltották ki. Három nappal később a szerb parlament feloszlatta a déli tartomány képviselőházát -- ezt követően a kosovó albánok létrehozták párhuzamos intézményrendszerüket, beleértve a magánházakban működő iskoláikat is. Rugova politikáját a Miloševiæ-rezsimmel szembeni türelmes, kitartó és békés ellenállás jellemezte a végső cél elérése, Kosovo függetlensége fel, s a békés ellenállás révén érdemelte ki, hogy a ,,kosovói Gaandhi'-ként emlegették.
1999-ben, a NATO-bombázások első másfél hónapjában háziőrizetben volt -- a szerb rendőrség ,,vigyázott' rá. Ekkor találkozott Miloševiætyel, s a máig titokzatos körülmények között zajló találkozó után kamerák előtt kérte a bombázások leállítását. Külföldi nyomásra és Miloševiæ jóváhagyásával május elején külföldre távozhatott: Rómába, majd Németországba távozott a családjával, s csak július 30-án térhetett haza Kosovóba. Ibrahim Rugovát 2002. március 4-én választották meg Kosovo elnökévé.
KÉNYES PILLANATBAN TÁVOZOTT. Sorren Jessen-Petersen, az UNMIK vezetője a kosovói képviselőház gyászülésén kijelentette: nehéz elképzelni Kosovót és a kosovói politikát Rugova személye nélkül. Nexat Daci, az elnöki tisztség ellátásával megbízott parlamenti elnök szerint Rugova egész életével a kosovói népet szolgálta: ,,Rugova elnök békeszerető filozófiája érveken alapuló, európai politikafilozófia volt. Ennek köszönhetően létrejöhettek azok, a Kosovót európai demokratikus álammá tevő mércék, amelyeknek hála ma a déli tartomány polgárai békében és egyenlőségben élhetnek.' Az USA úgy értékeli: Rugova személyében nagy barátját vesztette el. Svetozar Maroviæ, az államközösség elnöke részvétét fejezte ki Ibrahim Rugova családjának és a kosovói albán közösségnek. Részvéttáviratában kiemelte: Rugovát úgy ismerték és becsülték, mint a politikai célkitűzések békés úton való megvalósításának a hívét, s reményét fejezte ki, hogy a rá jellemző politika lesz a domináns a jövőben is. Részvéttáviratot küldött Szerbia elnök, Boris Tadiæ, valamint Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke. A tartományi politikus hangsúlyozta: a politikai stabilitás megőrzése érdekében rendkívül fontos, hogy minden kosovói polgár és pártvezető megőrizze nyugalmát és felelősségérzetét.
Javier Solana, az EU magas rangú tisztségviselője szerint ,,a kosovói elnök halála a Kosovo számára különleges kihívás pillanatában következett be'. Természetesen a Kosovo státusáról szóló tárgyalások kezdetére gondolt, amelyet eredetileg január 25-ére hívtak össze Bécsben. A decentralizációról szóló tárgyalást az elnök halála miatt február elejére halasztották. Rugova halálának a híre -- bármilyen hihetetlen is, s bármennyire is agyonhallgatja ezt a hatalmi elit -- Belgrádot is megrázta. A Kosovo státusáról folyó tárgyalásokon ugyanis nem a békés, megfontolt politikussal kell majd valamilyen politikai megállapodásra jutniuk, hanem egy új nemzedék képviselőivel, akik harciasabbak, elszántabbak és türelmetlenebbek.
MÉG EGY BELGRÁDI ,,LEGENDA' A PORBAN. Ausztráliában letartóztattak Dragan Vasiljkoviæot, a ,,legendás' Dragan kapitányt, aki a horvátországi háború idején Knin városában volt a lázadó szerbek támasza és kiképzője. (Képregény is született róla meg a nevezetes knindžáiról.) Kiadatását a horvát állam kérte, mert bíróság elé akarja állítani háborús bűntettek elkövetésének a gyanújával. Dragan kapitány a múlt héten még fennhéjázóan azt nyilatkozta: ő ausztrál állampolgár, ezért Zágráb eltörölheti a száját az ő kiadatásától. Nos, tévedett.
ALKOTMÁNYBAN RÖGZÍTETT KÖZJOGI STÁTUS. ,,Január 17-én Szabadkán a Magyar Házban megbeszélést folytattak a Magyar Köztársaság kormánya és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői. A megbeszélésen a magyar kormány részéről dr. Avarkeszi Dezső kormánybízott, dr. Papp Imre helyettes államtitkár és Petróczi Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa vett részt. A VMSZ-t Dudás Károly alelnök, Dévavári Zoltán elnökségi tag és dr. Korhecz Tamás elnöki tanácsadó képviselte' -- olvasható a párt sajtóközleményében. ,,A résztvevők megvitatták a Magyar Köztársaság alkotmányának módosítására irányuló tervezetet, melynek célja a határon túli magyarok alkotmányban rögzített közjogi státusának a meghatározása. A VMSZ üdvözli, hogy az alkotmánymódosítási tervezet aktuális változatába a VMSZ számos javaslata beépült. Egyebek között az is, hogy a Magyar Köztársaság fellép a határon túli magyarokat ért jogsértések esetében. Támogatjuk a határon túli magyar szervezetek képviselőivel a tervezettel kapcsolatban folytatott további egyeztetést, melynek eredményeképpen lehetővé válna, hogy a határon túli magyarok és Magyarország viszonya alkotmányosan legyen szabályozva. Mindazonáltal a VMSZ továbbra is kitart azon javaslata mellett, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya kimondja, hogy a határon túli magyarok kulturális értelemben a magyar nemzet részei és a Magyarországon élő magyarokkal együtt nemzeti közösséget alkotnak.'