Elfogadták az átszervezési javaslatot

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Elfogadták az átszervezési javaslatot

Szavaz a Magyar Nemzeti Tanács Szabó Attila fotójaHuszonnyolc tag részvételével tartotta meg szeptember 23-án Újvidéken tizenegyedik ülését a Magyar Nemzeti Tanács. A sajtó képviselői mellett az érdeklődők, elsősorban a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségének a dolgozói is részt vettek rajta....

Szavaz a Magyar Nemzeti Tanács Szabó Attila fotója

Huszonnyolc tag részvételével tartotta meg szeptember 23-án Újvidéken tizenegyedik ülését a Magyar Nemzeti Tanács. A sajtó képviselői mellett az érdeklődők, elsősorban a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségének a dolgozói is részt vettek rajta. Ebben nincs is semmi különös, ha tudjuk, hogy a tíz napirendi pont közül a három legfontosabb a Magyar Szóra vonatkozott.
Az értekezlet kezdetén a tanács hat támogató és egy tartózkodó szavazat ellenében elvetette öt újvidéki tagjának a napirend módosítására vonatkozó javaslatát, melyben indítványozták, hogy vegyék le napirendről a Magyar Szó átszervezésére vonatkozó határozatot és a lap igazgatójának a kinevezéséről szóló végzés meghozatalát, mert szerintük ezek nincsenek kellőképpen előkészítve. Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője arra kérte a megjelenteket, hogy osszák ki és olvassák el azt az anyagot, amely az újvidéki szerkesztőség véleményét tartalmazza. Ez meg is történt.
Vitaindítót Józsa László mondott, majd Kern Imre, a Magyar Szó Igazgatóbizottságának az elnöke következett. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy nem lehet halogatni a döntést, melynek elsődleges célja a működőképes cég fenntartása. Fehér István, az MNT tájékoztatási bizottságának az elnöke arra hivatkozott, hogy a jelenlegi körülmények közepette, amikor a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának a megmaradása a tét, a tanács tagjainak sem joguk, sem lehetőségük nincs arra, hogy elodázzák vagy elutasítsák a felkínált rendezési javaslatot, még akkor sem, ha az meglehetősen újszerű megoldásokat tartalmaz. Klemm József, az MNT Intézőbizottságának a tájékoztatással megbízott tagja szerint élesen külön kell választani a gazdasági, a szakmai és a politikai szempontokat, illetve az azokkal kapcsolatos érveket. Véleménye szerint a Magyar Szó székhelyének Újvidéken kell maradnia, de szorosabbá kell tennie a kapcsolatát a tömbmagyarsággal. A Magyar Nemzeti Tanácsnak viszont addig nem kell beleszólnia a szerkesztéspolitikába, ameddig az pártoktól független és magyar szellemiségű. Véleménye szerint szükség lenne a lap szakmai átvilágítására, hogy a foglalkoztatottaknak a mostaninál ésszerűbb létszámával jobb lap jelenjen meg. Galambos László a félelmeit tolmácsolta, mert az átszervezési folyamat gyöngíti az újvidéki, egyúttal pedig a dél-bácskai és a szórvány magyar közösséget is, és az újvidéki magyar intézmények leépítésének a kezdetét jelenti. Dudás Károly azt fejtegette, hogy nem a teremben ülőkkel, hanem az oldalvonal mentéről felelőtlenül bekiabálókkal szemben van ellenérzése, valamint megjegyezte, nem biztos, hogy a tömbből nem lehet nagyobb hatékonysággal törődni a szórvánnyal.
Mgr. Ózer Ágnes történelmi dátumnak nevezte a napot, amikor megkezdődött a vajdasági magyarság intézményrendszerének a szétzüllesztése, majd hozzátette: hiszi, hogy Újvidékből sohasem lesz Maradék, még egyesek törekvése ellenére sem. A benyújtott dokumentumból hiányolta azokat az adatokat, amelyek azt bizonyítanák, hogy az átszervezés nyereséggel jár. Dr. Bányai János szerint az átvilágítás nem vette figyelembe azt, hogy a Magyar Szó szellemi tőkével rendelkezik, 61 év történetével, és ellenezte a deszk és a belpolitika Szabadkára költöztetését. Véleményéhez csatlakozott dr. Gerold László és mgr. Bordás Győző is, aki kitért a Képes Ifjúság és a terjesztés kérdésére is.
Hosszú vita után, mely a replikáktól sem volt mentes, a Magyar Nemzeti Tanács szavazattöbbséggel (hat ellenszavazattal) fogadta el a Magyar Szó Lapkiadó Kft. átszervezéséről szóló határozatot. Ugyancsak szavazattöbbséggel nevezték ki a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójává Mihók Rudolfot négyéves időtartamra.
Az MNT Kókai Szilveszter személyében kinevezte a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatóját is, valamint határozatot hozott a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Kft. megalapításáról. Nagyon fontos döntés volt az is, amely a vajdasági magyarság jelképeire, ünnepeire, emléknapjaira és jeles napjaira vonatkozott.
Az ötórás értekezlet végén Józsa Lászlót, az MNT elnökét kértük fel, értékelje a történteket:
- Nem lehetett könnyű lélekkel készülni az MNT ülésére, mert elég világos volt, hogy jelentős feszültségek terhelik a napirenden lévő témákat. Ez elsősorban a Magyar Szó Lapkiadó Kft. átszervezésére és az igazgató kinevezésére vonatkozott, és sokkal kisebb mértékben a nemzeti szimbólumokra és a jeles napok meghatározására. Én úgy gondolom, nem céltalanok ezek a viták, nem kell végletes konfrontációkba torkollniuk, nem kell egyeseket állítólagos személyi konzekvenciák levonására ösztökélniük. Bebizonyosodott, hogy a vajdasági magyar politizáló közvéleményben két vélemény alakult ki. Az egyik nem támogatta az igazgatóbizottság előterjesztését a cég átalakítására, a másik támogatta. A demokrácia - hitem szerint - a szabad véleménynyilvánításon és a többségi döntéshozatalon alapul. Ez történt meg. Az ülés alapvetően mentes volt azoktól a személyeskedő, politikai indíttatású hozzászólásoktól, amelyek a korábbi szakaszt jellemezték. A kultúrált hangulatban zajló, kemény, érvektől záporozó vita végén döntött az MNT jelentős szavazattöbbséggel úgy, hogy elfogadta az átszervezési javaslatot és az igazgató kinevezését. Ezzel fontos lépést tettünk annak érdekében, hogy a folyamat beindulhasson. Hozzájutottunk annak az esélyéhez is, hogy ennek az ívnek a végén egy, az olvasói igényeket sokkal jobban kielégítő Magyar Szó jelenhessen meg. Nekünk az a felelősségünk, hogy a jó Magyar Szó készítéséhez a személyi és tárgyi feltételeket biztosítsuk.
A nemzeti szimbólumok meghatározására való jog, lehetőség 2002 óta fennáll, mi talán túl sok időt is engedtünk annak a társadalmi vitának, amely kikristályosított két javaslatot a zászló vonatkozásában. Az egyik a magyar trikolór a magyar címerrel, a másik a magyar trikolór, bal felső sarkában Vajdaság címerével volt. Az MNT nagy szavazattöbbséggel az elsőt fogadta el, és ezt a javaslatot terjesztjük a köztársasági kisebbségi titkárság elé.
* A két csoport szembekerülése nem teszi kétségessé a Magyar Nemzeti Tanács további munkáját?
- Mindenkinek, még ha fáj is, tudomásul kell vennie, hogy nem mindig a saját vélemény kap többségi támogatást, vannak olyan esetek, amikor kisebbségbe szorul. Ebben semmiféle tragédiát sem kell látni. Sokkal nagyobb értéket látok abban, ha az MNT megőrzi sokszínűségét, sokgyökerűségét, az előjövő vélemények pedig lehetővé teszik a felmerülő kérdések alapos körüljárását. Ezt jóval fontosabbnak tartom, mint azt, hogy valaki zokon vegye, ha a véleménye nem érvényesült.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink