Én is voltam katona, míg a cipó kisült — mondják bizonyos helyeken, ha valami csak rövid ideig tartott. Ha Szerbiában visszaállítják a kötelező sorkatonai szolgálatot, az sem fog sokkal tovább tartani egy cipósütésnél, ám szakértők szerint a 90 nap semmire sem lenne elegendő.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök május 6-án jelentette be, hogy visszaállítanák a sorkatonaságot, mely 90 napig tartana, célja pedig az lenne, hogy „a férfiak érettebbekké váljanak, és megtanulják, mi a hazaszeretet, a munka és a kötelesség”. Az elnök később azt is mondta, a legfejlettebb országok példáját követné Szerbia, de előbb meg kell vitatni a különböző álláspontokat, a parlamentnek pedig az lesz a dolga, hogy elfogadja vagy elvesse az ötletet.
A kötelező sorkatonai szolgálat 2011. január 1-jével szűnt meg Szerbiában. Dragan Šutanovac akkori védelmi miniszter továbbra is kiáll a döntés helyessége mellett, véleménye szerint ugyanis a kiskatonák úgysem tudnak úgy részt venni a hadsereg munkájában, ahogyan a hivatásosak, a hadsereg pedig nem nevelőtestület, nem feladata férfit nevelni abból a fiatalból, aki otthon nem kapott kellő nevelést.
Katonai szakértők szerint pedig szinte semmire nem lenne elegendő a 90 napos kötelező szolgálat, ennyi ideig tart ugyanis az alapkiképzés. Emellett mindez nagyon drága is lenne, hiszen a laktanyák lepusztult állapotban vannak, felújításuk és a szükséges infrastruktúra kiépítése, az egyenruha és a felszerelés több százmillió eurójába kerülne az országnak.
„A vajdasági magyarok nem értenek egyet a kötelező sorkatonai szolgálattal” — ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondta egy interjúban. Hozzátette: egy lehetséges vita során a VMSZ ezt az álláspontot képviselné. „Mi ennek a háborúsdinak, katonásdinak nem vagyunk, nem voltunk eddig sem a hívei” — szögezte le.
Közvélemény-kutatások viszont azt mutatják, az emberek nagy része úgy gondolkodik, mint az államfő, vagyis hasznosnak tartja a kötelező sorkatonaságot, főleg annak nevelő mivolta miatt. Ennek megvan persze a történelmi háttere, hiszen attól a pillanattól kezdve, hogy a XIX. században megalakult a hivatalos hadsereg, mindig is kötelező volt bevonulni. Aki viszont megtagadta a szolgálatot, az nemcsak a börtönt kockáztatta, hanem azt is, hogy a társadalom kiveti magából, nem kap munkát vagy elismerést. Amikor azonban bevezették azt, hogy lelkiismereti okokra hivatkozva el lehet utasítani a fegyverhasználatot, kiderült, elég sokan irtóznak a katonásditól.
Fotók: Tanjug
A felmérések arra is rámutattak, hogy azok a fiatalok, akiket közvetlenül érintene az intézkedés, nem teljesen értenek egyet vele, 46 százalékuk támogatja, 43 százalékuk viszont határozottan ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Marija Ignjatijević, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója szerint ha életbe lépne egy ilyen törvény, tovább csökkenne a fiatalok lelkesedése, és a katonakötelezettek különböző módszerekkel igyekeznének megúszni a besorozást, megnőne a korrupció veszélye, illetve az országot is többen hagynák el.
Felvetődik emellett az is, hogy a nőkre is vonatkozna-e az intézkedés, hiszen az elnök csak a férfiakról beszélt, a szerb alkotmány azonban mindenfajta diszkriminációt tilt.
Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos szerint nem lenne feltétlenül diszkriminatív, ha csak a férfiakra vonatkozna a katonai szolgálat, de csak akkor, ha ezt a döntést az illetékesek a megfelelő érvekkel támasztanák alá. Mint mondta, a hatályos törvényekben sem különböztetik meg a két nemet, és a nők eddig is szép számban jelentkeztek önkéntes szolgálatra. A védelmi minisztérium adatai szerint 2020-ban a szerb hadsereg és a minisztérium kötelékében dolgozók 23 százalékát tették ki a nők.
