A hatalmas objektumoknak különleges vonzerejük van. A rendkívül magas belső terek kialakítása igazi kihívás, és természetesen már magának az épületnek a megvásárlása sem kis anyagi befektetés. A munkát nehezíti, hogy a külső nem bontható, meg kell hagyni az eredeti állapotot. Legfeljebb ablakok helyezhetőek el a kívánt helyeken.

Egy templom átalakításánál meg kell tartani a múlt jeleit, de ez a vásárlók és a felújítók számára nem is gond, hiszen nekik pontosan ez is a céljuk — viszont a belső tereket kedvükre és a mai kor igényeinek megfelelően modernre, otthonosra alakíthatják.

A mellékelt képek egy chicagói átalakítás utáni állapotot mutatnak be. Kulcsfontosságú volt a rendkívül magas mennyezet, melyet a tervezők és az építészek különleges módon hoztak előtérbe az új otthonban. Természetesen a fekete keretes ólomüveg ablakokat megtartották eredeti mivoltukban, melyek az épület múltját hivatottak megőrizni. A régi gerendákat is inkább kiemelték, mint hogy elrejtették volna. Mindennek ellenére a végeredmény mégis nagyon természetesen illeszkedik az új kialakításhoz.

A hófehér, modern konyhát az egyik ólomablak alatt hozták létre. Érdekes párosítás. A hatalmas konyhasziget a fallal párhuzamosan található. Ebben rejtették el a mosogatót és a csaptelepet, ráadásul reggelizőpultként is használható, hiszen fekete bárszékekkel tették kényelmessé.

A konyhasziget szomszédságába helyezték a fehér étkezőasztalt, szintúgy fekete étkezőszékekkel. S így talán már nem titok, hogy a fehér és a fekete dominál az egész térben.

Egy másik érdekesség a hatalmas, szürke kandalló, mely egészen a mennyezetig emelkedik fel. Ennek falán található a televízió is.

Az összes létező helyen mennyezetről lelógó csillárok helyettesítik a természetes fényt, amikor besötétedik.

A földszinten tehát a közösségi terek kaptak helyet. Az intim, bensőséges részek számára a felső szintet hozták létre, melyet ügyesen megtervezett galériára emeltek. Lenyűgöző ez a térnövelő hatás, a galériából elénk táruló látvány pedig egyenesen szívet melengető — innen a teljes közösségi tér megfigyelhető, a meghagyott ólomüvegeket is beleértve. A galéria előteréről nyílnak tehát a hálószobák és a fürdők. Ezekben a helyiségekben megtaláljuk a múlt jegyeit, például az ablakok formájában, de néhol pótolni kellett őket, hogy a helyiségek fényt kapjanak. A hálókban csak a legszükségesebb dolgokat helyezték el: franciaágy, fotel az olvasáshoz, fényforrások. A hálókból saját fürdőhelyiség és gardróbszoba nyílik. Mindez az egyszerűség jegyében, nem elvonva a figyelmet az épület adottságairól.

A családi otthonná tett egyházi objektumok nem kevés költséget emésztenek fel a felújítás során. A munkálatot végzők, tervezők ezért minden bizonnyal igyekeznek, hogy az otthon a későbbiekben minél könnyebben fenntartható legyen. Elképesztő a rengeteg befektetett energia, valamint az elszántság a tulajdonosok részéről az új belső létrehozására. Ez a munka — pénz hiányában, vagy pedig a sok, előre nem látható hiba miatt — bizony évekig is eltarthat.