Egyensúlyozva — a férfi és női munka között
Rencsényi Elvira
2013.10.16.
LXVIII. évf. 42. szám
Egyensúlyozva — a férfi és női munka között

Kádár Tünde, a kétgyermekes családanya és feleség a kisbajmoki árupiacon dolgozik. Férjével közösen csapágyakat és mezőgazdasági gépek alkatrészeit árusítják. Ez bizony kemény férfimunka. A vásárlóik többsége is férfi, úgyhogy Tünde szinte minden idejét az erősebbik nem képviselőinek társaságában tölti.

Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor úgy érzi: valamit kezdenie kell önmagával, a szabadidejével. Olyan elfoglaltságot keres magának, ami eddig nem volt jelen az életében. Ettől lesz még teljesebb az a mikrokozmosz, amelyben érzéseit, gondolatait éli meg.

Nőnek maradni

Kádár Tünde, a kétgyermekes családanya és feleség a kisbajmoki árupiacon dolgozik. Férjével közösen csapágyakat és mezőgazdasági gépek alkatrészeit árusítják. Ez bizony kemény férfimunka. A vásárlóik többsége is férfi, úgyhogy Tünde szinte minden idejét az erősebbik nem képviselőinek társaságában tölti.

— A munkám nem kimondottan női munka, a kezem állandóan olajos, és a tolómérce már szinte a kezemhez nőtt — meséli nevetve. — Nagyon vágytam már valami nőiesebb dologra, valami újra, de hosszú ideig nem tudtam, mit is keresek valójában. És akkor történt meg, hogy hazaállított a fiam az iskolából egy saját kezűleg készített gyöngyékszerrel. Nagyon szép darab volt, és úgy gondoltam, ha neki sikerült ezt elkészítenie, nekem is menni fog! Másnap felkerestem a tanító nénijét, akit mi csak Tancsinak hívunk, és az ő segítségével ismerkedtem meg a gyöngyékszerek világával. Sajnos (vagy inkább: hála istennek!) a munkám és a háztartás, a család sok időmet elvesz, de ahogy mondani szoktam, hosszúak az éjszakák, és kár lenne alvással elvesztegetni. Így hát többnyire éjjel dolgozom, amikor egyébként is csend van és nyugalom.

Személyre szabott ékszerek

Tünde nem szívesen gyártja le előre az ékszereket. Ha valamelyiket áruba is bocsátja, előtte látnia kell az alanyt, némileg megismerni, mert úgymond személyre szabott alkotásokat szeret a leginkább készíteni.

— Minden ember más és más. Nem csak külsőre különböznek, hanem a személyiségük is egyedi. Amint ránézek az illetőre és váltok vele egy-két szót, kialakul bennem egy kép, milyen típusú, színű, formájú ékszer illik hozzá. Persze vannak kivételek, amikor látatlanból kell elkészítenem egy-egy ékszert vagy akár egész szettet is, de akkor is igyekszem minél többet megtudni arról, akié lesz. Csak így tudok tökéletes munkát kiadni a kezemből, én pedig maximalista vagyok. Ha egy-egy munka nem úgy sikerül, ahogyan azt én elképzeltem, máris hozzálátok egy másikhoz.

Átdolgozott éjszakák

Tünde munkáit — a gyöngyékszerek mellett a hímes-gyöngyös tojásokat — egyre többen ismerik, és sokan fel is keresik őt abból a célból, hogy egyedi, személyre szabott gyöngyékszert rendeljenek nála.

— Általában a megrendelővel együtt válogatjuk össze a gyöngyöket az ékszerhez, így nem csak az én szívem-lelkem van benne az alkotásban, hanem a tulajdonosáé is. A hímzett, gyöngyözött tojásokra mindig sokkal nagyobb az igény, mint amennyit el tudok készíteni. Ez a munka is nagyon igényes, és húsvét előtt, noha sokat éjszakázom, mégsem tudok mindenki kérésének eleget tenni. Ebben a kegyetlen világban minden kis plusz jövedelem jól jön, és én a szenvedélyemet, a hobbimat időnként pénzre is tudom váltani. Két fiam van, az egyik már egyetemista. Mondanom sem kell, mit jelent ez a családi költségvetésnek. Nagyon szerencsés vagyok, mert az állandó munkahely mellett egy olyan hobbira leltem, amit imádok, és még hasznot is hoz a konyhára!

Adni jó!

Tünde életében fontos szerep jut a jótékonykodásnak. Több alkalommal is az elsők között igyekezett egy-egy beteg gyermek szüleinek a segítségére lenni azáltal, hogy a kézműves tárgyaiért kapott pénzt nekik ajánlja fel.

— Számomra nagyon fontos, hogy e rohanó, romlott világban ember tudjak maradni. Ember, aki ha tud és teheti, segít másokon. Meggyőződésem, hogy az összefogásban az erő, és bár sajnos nem tudok minden rászorulón segíteni még akkor sem, ha nagyon szeretnék (talán majd egyszer, ha megnyerem a lottón a főnyereményt!), de amennyi tőlem telik, azt megteszem. Meglátásom szerint a gyerekeket is ebben a szellemben kellene nevelnünk, eléjük tárni a jó példát: adni jó! — zárta a beszélgetést Kádár Tünde.

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..