Egy oltárkép újjászületése

Egy oltárkép újjászületése

Nagypénteken visszakerül a restaurált Fájdalmas Szűzanya oltárkép a szabadkai Kálvária-kápolnába. A festmény a kúlai születésű Jakobey Károly alkotása, és egy betörés során sérült meg 1999-ben. Húsz év után Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor és a szabadkai Városi Múzeum ajándékaként újult meg, és március 15-én egy alkalmi sajtótájékoztató keretében adták vissza Bela Stantić atyának.

Jakobey Károly 1826-ban született Kúlán, a Fájdalmas Szűzanyát 1877-ben festette. A mű akkor sérült meg, amikor 1999-ben betörtek a Kálvária-kápolnába és az oltárképet is el akarták vinni. A kápolna a Kálvária melletti Jézus feltámadása templom plébániájához tartozik, ahol nem tudtak anyagiakat biztosítani a kép felújítására.  

- Idén kezdtem el foglalkozni Jakobey Károly hagyatékával, és akkor mentem el a plébánoshoz, hogy megkérdezzem, megvan-e még ez a kép. Rögtön előhozta, és akkor felajánlottam, hogy ha ránk bízza, a Szabadkai Városi Múzeum ajándékaként én rendbe hozom – mesélte el  Korhecz Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum restaurátora. – Hullott szét a festmény, hiszen a betörés alkalmával szétszaggatták, felhasították, nagy felületeken hiányzott róla a festékréteg. Szerencsére a sérülések nem a fontos részeket – arcokat, kezeket – érintették, hanem például az égháttérből és a talaj menti részekből hiányzott nagyon sok.

Jakobey Károly a 19. századi magyarországi festészet egy jelentős alakja – teszi hozzá Korhecz Papp Zsuzsanna.

– Nem abba az élvonalba tartozik, mint Lotz Károly, Székely Bertalan meg Than Mór, inkább azt mondhatnánk, hogy egy másodvonalbeli festő, de nem a tudása miatt, hiszen Bécsben tanult Ferdinand Georg Waldmüllernél, aztán Olaszországban képezte tovább magát, hanem mert az invenciózusság hiányzott belőle, és nem kapott olyan nagy megbízásokat, mint az előbb említett festőművészek. Céget alapítva nagyon sok templomot kifestett. Egy elég szomorú életpálya volt az övé.

Szabadkán sok munkája megtalálható, a Szabadkai Városi Múzeum öt művét őrzi: két nagyméretű portrét, egyik Deák Ferencet, a másik Széchenyi István ábrázolja, egy Immakulátát, azaz a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ábrázolást (ez egy Szabadka-közeli kápolnából származhat, hogy pontosan melyikből, azt még nem sikerült kikutatni – válaszolta a restaurátor), emellett Rákóczi Ferenc és felesége portréja is fellelhető a múzeum gyűjteményében.

A mai Vajdaság területén egyebek mellett a bajmoki templomot festette, a szabadkai kéri temetőben levő kápolna szintén az ő keze munkája, a Paulinumban is található alkotása.                                           

Jakobey Károly munkásságát lapunkban korábban Barácius Zoltán méltatta, 2007-es írásából az is kiderül, miért is volt olyan szomorú a festőművész életpályája:

„ … ma már csak kevesen tudják, akik megfordulnak Kúlán, hogy ebben a városban született egy tragikus sorsú bácskai templomfestő, egy művészember, aki tehetségével többre vihette volna, de valahol megrekedt, valahol valamikor valamiért megszikkadt alkotó kedve, szíve és lelke. Mindenképpen tudnunk kell azonban róla is, mert például ő készítette a topolyai golgota stációképeit . . .” – írta Barácius a Művelődési Körképben. Érdemes a cikket elolvasni! (http://hetnap.rs/cikk/Jakobey-Karoly-4334.html)

Ha pedig szeretnék újra a helyén látni az oltárképet, április 19-én, Nagypénteken keressék fel a szabadkai kálváriát. A restaurált Jakobey-művet a délelőtt 9 órakor kezdődő magyar, és a 10 órakor kezdődő horvát nyelvű szertartás közötti időben mutatják be, hogy minél több hívő láthassa.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadkai Napló rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink