home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Egy kis töri, nem csak gyerekeknek! (2.)
2020.06.16.
LXXV. évf. 24. szám
Egy kis töri, nem csak gyerekeknek! (2.)

Az előző számban már olvashattak egy adag történelmi furcsaságot, most folytatjuk, hiszen vannak itt még érdekességek a múltból. Tudták például, hogy voltak női gladiátorok? S azt, hogy Einstein majdnem Izrael elnöke lett? És hogy ki volt az, aki napi ötven kávéval tartotta magát ébren? Ha nem, akkor olvassák el összeállításunk második részét.

Augustus, a leggazdagabb

Augustus római császár volt a valaha élt leggazdagabb ember a történelemben. Ő örökölte meg a trónt Julius Caesar után, vagyona nettó értéke 46 billió dollárra tehető. Egyesek szerint azonban Mansa Musa, Timbuktu királya volt a világ legtehetősebb embere, akit egyébként Arany Királyként is emlegettek.

 

Gladiátornők

Egyes nőket annyira lenyűgözött a gladiátorok világa, a harc, hogy maguk is az arénába vágytak, míg másoknak nem volt választási lehetőségük, kényszerből kellett fegyvert ragadniuk. Sehol sem említik, hogy pontosan mikor harcoltak először nők az arénában. Úgy tűnik, hogy Nero idején már meghonosodott ez a gyakorlat: bizonyos, hogy az ő játékain már nők is összecsaptak egymással. Nemcsak rabszolga, idegen vagy az alsóbb polgárság köréből származó, hanem arisztokrata hölgyek is a küzdőtérre léptek. Kétséges azonban, hogy a komoly program keretében léptek fel, legalábbis ha arra a játékra hagyatkozunk, amelyet a Nero által szabadon bocsátott Patrobius rendezett 63-ban Puteoliban (Pozzuoli), Tiridatész pártus király látogatásának tiszteletére. A császár sajátos ízlésének megfelelően külön erre az alkalomra hozatott férfiakat, nőket és gyermekeket Etiópiából, hogy aztán az arénában egymással küzdjenek. Hogy miként reagált a közönség, azt sajnos nem tudjuk. A látványosságokat kedvelő Domitianus császár ezt még tovább fokozta, amikor egy általa szervezett éjszakai produkció keretében fáklyák fényénél egymással és törpékkel küzdő gladiátornőket léptetett fel. Az utóbbi kombinációt bizonyára nem tekintették a szórakoztatás komoly formájának, hanem inkább a halálos játékok közti komikus közjátéknak. A női gladiátorokat gladiatrixnak vagy többes számban gladiatricesnek hívták. Nem valószínű, hogy a gladiátornők ugyanabban a kiképzésben részesültek, mint férfi társaik, és ritkán vívták ki a közönség (valódi) csodálatát.

 

A „hamis Párizs”

A II. világháború vége felé a franciák építettek egy hamis Párizst. A Champs-Élysées és a Gare du Nord pontos mását is sikerült elkészíteniük, hogy a németek azt bombázzák az eredeti város helyett. Még kamu vasúti utak is voltak, melyek bizonyos pontokon kigyulladtak.

 

A Voynich-kézirat

A Voynich-kézirat egy ismeretlen nyelven íródott könyv, mely körülbelül a XV. században születhetett. Nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynichról kapta, és jelenleg a Yale Egyetem könyvtárában őrzik. Néhány oldal hiányzik belőle, és ismeretlen betűket, ábrákat tartalmaz. A szakemberek többször próbálták már megfejteni, ám soha nem sikerült rájönni semmire vele kapcsolatban. A kódtörők Szent Gráljának számító kézirat némelyek szerint rövidített latin nyelven írt, középkori orvosi kézikönyv hölgyek számára, mások szerint héber nyelven jegyezte le egy olasz orvos, van, aki szerint ótörökül van, és elbeszélő költemény, megint mások úgy kódolták, hogy ócornwalli nyelven vagy aztékul írták… Szóval sok lehetőség van. De az irat korábbi története teljesen homályba vész. Vannak, akik szerint hamisítvány, ezért értelmetlen az egész, és csak azért alkotta meg valaki, hogy ezzel kergesse őrületbe a jövő kódfejtőit. Gerald Cheshire, a Bristoli Egyetem munkatársa a Romance Studies című folyóiratban publikált tanulmányában azt állítja, hogy a Voynich-irat nem is kódolt szöveg, hanem a mára elfelejtett előújlatin nyelven írták. Ez a nyelv valahol az ókorban használatos köznapi latin és a modern újlatin nyelvek közötti átmeneti állapot volt. E szerint a magyarázat szerint a szöveget apácák írták Kasztíliai Mária aragóniai királynénak, és orvosi jótanácsokat tartalmaz. Cheshire úgy gondolja, hogy a Voynich-kézirat gyógynövényes főzetek, gyógyfürdők és asztrológiai adatok gyűjteménye, mely főként a női szellemi és testi egészségre, illetve a gyerekvállalásra fókuszál. Hogy ez-e a megfejtés, vagy sem, azt nem tudjuk.

 

Pulykaistenek

A maják úgy gondolták, hogy a pulykákat isten adta nekik, ezért ennek megfelelően is bántak velük: imádták és tisztelték őket. A háziasítás után ezek a szárnyasok szerves részei voltak a vallási szertartásoknak.

 

Albert Einstein majdnem Izrael elnöke lett

Einstein annak ellenére, hogy nem volt izraeli állampolgár, lehetőséget kapott arra, hogy 1952-ben Izrael elnöke legyen. A német fizikus viszont visszautasította az ajánlatot. „Mélyen megindított Izrael állam ajánlata, és egyszerre tölt el szomorúság és szégyen, mert nem fogadhatom el a felkérést. Egész életem során objektív kérdésekkel foglalkoztam, ezért hiányzik belőlem a természetes adottság, valamint a tapasztalat, hogy emberekkel foglalkozzak, és hivatali pozíciókat töltsek be. Ezért is lennék alkalmatlan egy ilyen feladatkör ellátására” — mondta.

 

Luke Skywalker és a guillotine

1977. május 25-e piros betűs ünnep a Star Wars-rajongóknak, hiszen ezen a napon tartották meg a Csillagok Háborúja: Egy új remény premierjét. Egy kissé hátborzongató belegondolni, hogy abban az évben, amikor elkezdődött a mai napig tartó sci-fi-őrület, mely egy teljesen új fejezetet nyitott a filmtörténetben, Franciaországban még mindig használatos volt a guillotine. Egészen pontosan ebben az évben csapott le utoljára.


Futballháború

Az 1969. évi, El Salvador és Honduras között kirobbant konfliktus futballháború néven vonult be a történelembe. A két ország között a salvadoriak Hondurasba való tömeges bevándorlása miatt a ’60-as évek végére pattanásig nőtt a feszültség. Ezt végül az 1970. évi labdarúgó-világbajnokságra való kijutást eldöntő, 3:2-es salvadori győzelemmel végződő selejtező mérkőzést követő indulatok háborúvá formálták. Az öt napig tartó konfliktusban csaknem 3000-en vesztették életüket.

 

Napi ötven kávé

A francia Honoré de Balzac a világirodalom egyik legjelentősebb alakja. Több mint 90 művet írt, melyeknek az Emberi színjáték gyűjtőcímet adta, ezekben a XIX. századi embert mutatta be. Balzacnak hatalmas adósságai voltak, ezért éjjel-nappal dolgoznia kellett. Megfeszített munkatempója megnehezítette életét, szinte az összes művét át kellett írnia az első kiadás után, mert tele voltak hibákkal és pontatlanságokkal. Alvásra nem sok ideje maradt, ezért napi ötven kávéval tartotta ébren magát. Ivott, dohányzott és enni is nagyon szeretett (ételt is neveztek el róla: angolna Balzac módra). Egészségtelen életmódja miatt cukorbeteg lett, látása megromlott, végül pedig 1850-ben hashártyagyulladást kapott, és meghalt. 


(Forrás: Vilagunk.hu)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..