Egy kattintásra a jövőtől
BASITY Gréta
2017.02.28.
LXXII. évf. 8. szám
Egy kattintásra a jövőtől

Életük talán első és legmeghatározóbb önálló döntését hozzák meg a végzős középiskolások a felvételi jelentkezési lap kitöltésekor. Azok, akik Magyarországon tervezik a továbbtanulást, már át is adták a szükséges dokumentumokat a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre.

A Hét Napnak a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium tanulói meséltek tapasztalataikról és élményeikről a február közepén lezárult jelentkezés és a júniusig tartó izgalom kapcsán.

Voltak, akik az utolsó pillanatban döntötték el, hogy mi kerüljön fel a három, legfeljebb hat egyetemi szakot tartalmazó elektronikus listára. Mányi Heléna hónapokon át újabb és újabb lehetőségeket vett számba, végül a gazdaságtudományok mellett döntött.

— Még a múlt héten sem voltam biztos abban, hogy mire jelentkezem majd. Rengeteg gondolat kavargott a fejemben a jogtól kezdve a művészeteken át egészen az orvosi karig. Persze én is az utolsó percekben töltöttem ki a jelentkezési lapot. Az elektronikus rendszer egy nappal a határidő lejárta előtt hibaüzenetet küldött. Anyukám borzasztóan ideges volt, amikor meglátta a piros betűs üzenetet a laptopomon. Szerencsére hamar sikerült kijavítanom a hibát, és idejében elküldtem a jelentkezésemet — meséli Heléna, aki az elmúlt évek statisztikái alapján a legnépszerűbb magyarországi képzésekre jelentkezett a budapesti Corvinus Egyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint a gazdasági képzéseken kívül felvette a listájára az ELTE jogi szakát is.

Fa Dávid eleinte az itthoni továbbtanulást fontolgatta, ahogy mondja, sokáig nem Magyarországra fókuszált, ezért nem is érdeklődött igazán a felvételi eljárásról. Később, a nyílt napok során szerzett tudomást az anyaországi lehetőségekről.

— Sok mindent megtudtam az egyetemi életről és a továbbtanulásról, beszélgettem egyetemistákkal és tanárokkal. Nagyon segítőkészek voltak, és mindenről felvilágosítottak, ami érdekelt. Ez meghozta a kedvem a magyarországi továbbtanuláshoz.

Dávid mindhárom szakot a Szegedi Tudományegyetem kínálatából választotta, döntésében a képzés minőségén és a földrajzi közelségen kívül annak volt a legnagyobb szerepe, hogy magyar nyelven folyik az oktatás. A végzős gimnazista fizikára, informatikára és környezetmérnöki szakirányra jelentkezett. A folyamatot jóval a határidő lejárta előtt, körülbelül egy hónapja kezdte meg, így stressz nélkül, lassan haladt a kitöltéssel és a szükséges dokumentumok beszerzésével.

— Igyekeztem nem mindent az utolsó pillanatra hagyni, mert akármi közbejöhet — mondja Dávid, aki bízik a felvételi sikerében.

Szalaji Natália tavaly döntött úgy, hogy matematika szakra iratkozik. Bár érdekli a pszichológia is, szerinte a matematikusok sokkal keresettebbek, és így jóval nagyobb az esély arra, hogy később elhelyezkedjen a diplomájával.

— Szegedet jelöltem meg elsőként, mert itt kevesebb a hallgató, ezért közvetlenebb a viszony a tanárokkal, segítőkészebbnek tűnik és barátságosabb a légkör, mint a többi egyetemen. Úgy érzem, ha sikerül a felvételi, akkor könnyen beilleszkedek majd, bátran feltehetem a kérdéseimet, és szoros kapcsolatban lehetek az azonos szakon tanuló évfolyamtársaimmal.

Fontos szempont ezenkívül, hogy Natália nem szívesen költözne messzire az itthoniaktól, ezért a legjobb oktatást és a legközelebb levő egyetemet igyekezett kiválasztani. Elsősorban a matematika érdekli, de a biztonság kedvéért a biomérnöki szakot is megjelölte, így nagyobb eséllyel pályázik a bejutásra.


Fent: Mányi Heléna, Fa Dávid és Szalaji Natália; lent: Gulyás Oldal Laura, Némedi Emese és Takács Igor

— Nem mindenki veszi könnyedén a pályaválasztást, a legtöbben ezerszer is megfontolják, hiszen nem mindegy, hogy az ember mivel foglalkozik majd élete végéig — véli Gulyás Oldal Laura, aki mérnökinformatikus, programtervező informatikus, gépészmérnök, mechatronikai mérnök vagy ipari termék- és formatervező szeretne lenni. A döntő érve az volt, hogy melyek a hiányszakok, és mennyire fizetődik majd ki a diploma. Maga a jelentkezés azonban nem volt zökkenőmentes.

— Számomra nagyon rossz élmény, hogy február 15-éig el kellett döntenem, mit fogok csinálni az életben. Sokkal könnyebb volna, ha utólag is meggondolhatnánk a szakokat, és nem csak a sorrend megváltoztatására volna lehetőség.

Laurának nem tetszik az e-felvételi sem, mert egyetlen kattintással el lehet rontani a regisztrációt, sok múlik az apróságokon, és szerinte maga a rendszer is eléggé bonyolult. Ennek ellenére sikerült idejében elküldenie a jelentkezést, így most már a következő lépésre összpontosíthat, mely nem más, mint az emelt szintű érettségire való felkészülés.

— Magánórákra járok, áttanulmányozom a különbségeket a magyarországi és az itthoni tanterv között, igyekszem felzárkózni. Ha éppen nem az iskolai teendőimre koncentrálok, akkor az érettségi feladatokat oldom meg.

Laura nem aggódik, hogy nem kerül be a választott egyetemre, szerinte inkább abban rejlik a nagyobb kockázat, hogy sikerül-e majd tartani a tempót, illetve a kellő időben diplomázni.

— A vajdasági fiatalokat szinte teljesen magukra hagyják a felvételik során — mondja Némedi Emese. — A tanárainktól nem sok információt kapunk a magyarországi felvételivel kapcsolatban, ezért mindent a saját tudásunk alapján kell megcsinálnunk. Eleinte nagyon el voltam veszve. Összetettnek tűnt a jelentkezési folyamat, és a követelmények sem mindig voltak világosak. Egyszerre hárman-négyen igyekeztünk megfejteni a magyarországi elektronikus eljárás szabályait.

A lehető legkorábban el kell kezdeni a regisztrációt, hogy legyen idő a befizetésekre, a kitöltésre és a csatolandó dokumentumok begyűjtésére is, tanácsolják a felvételizők.

Vannak, akik elégedettek az elektronikus jelentkezési eljárással. A rendszer szinte kézen fogja a felhasználót, és végigvezeti a témakörökön, a személyes és az iskolai adatokon, valamint a választott szakokra és képzésre vonatkozó kérdéseken.

Takács Igor számára eleinte nagyon bonyolultnak tűnt a rendszer, de lépésről lépésre egyre könnyebben vette az akadályokat, és mire befejezte, rájött, hogy nagyon egyszerű kitölteni az ívet.

— Két szakra jelentkeztem ugyanazon a karon. Elsőként a programtervező informatikus szakot jelentettem be, mivel ez áll legközelebb az érdeklődési körömhöz. A második opció a gazdaságinformatikus, mert a tantárgyak nagyobb része itt is az informatikához kötődik.

Igor szintén Szegeden szeretne továbbtanulni, mert elmondása szerint ott kiemelkedő a képzés, alapos felkészítést nyújtanak a későbbi munkához. További szempont, hogy kevesebb mint egy óra az út hazáig.

— Az egyetemi város is nagyon tetszik, jól szervezett a campus, illetve rendkívül segítőkészek az ottani hallgatók és előadók — teszi hozzá. A hosszú távú tervekről is megkérdeztük a leendő egyetemistát. Igor legszívesebben Szabadkán élne, de a lehetőségek és a majdani viszonyok függvényében változhat a terv. — Ha úgy hozza a sors, hogy külföldön, akár más kontinensen kell dolgoznom és élnem, a legnagyobb vágyam akkor is az lesz, hogy hazajöjjek Szabadkára, és itt éljem le az életemet.

Mi pedig csak szurkolhatunk, hogy a terveket és az álmokat a fiatalok néhány éven belül diplomára váltsák, és ha lehet, itthon kamatoztassák a megszerzett tudást.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Fiatalok Fiataloknak rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..