home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Egy igazi humanista fotográfus
Szerda Zsófia
2022.11.08.
LXXVII. évf. 44. szám
Egy igazi humanista fotográfus

A Mai Manó Házban mindig izgalmas kiállításokra bukkanok. A Fotóhónap című rendezvénysorozat keretében most a dél-afrikai származású, észt fotós, Juhan Kuus életművét állították ki. Kuus dokumentarista fotográfus volt, képei erősek, sokszor megrázóan tárják elénk az igazságot, igazolva, hogy készítőjük ott volt a történések sűrűjében. Lázongások, forradalmak, tüntetések, pofonok, aztán néhány mosolygó kislány, komoly, sokat megélt idős nő portréja. Majd megint forradalmak.


Juhan Kuus Selwyn Tate fotóján

Juhan 1953. február 27-én született Fokvárosban, a Dél-afrikai Köztársaságban. A II. világháború végén 90 000-en hagyták el a Szovjetunióhoz csatolt Észtországot, hogy egy másik helyen kezdjenek új életet — így volt ezzel Kuus apja, a Tartuban élt Harry is, aki Finnországban harcolt a megszálló szovjet csapatok ellen, majd a háború végeztével mindössze húszévesen indult el Svédország felé, és jutott onnan Dél-Afrikába, ahol rövidesen megismerkedett későbbi feleségével, Elsa Barbara Maree-val. Három gyereket neveltek együtt, köztük a harmadikként született fiukat, Juhant, aki már egészen fiatalon kimaradt az iskolából, hogy csatlakozzon a Die Burger című fokvárosi újság munkatársaihoz sötétkamrasegédként, futárként, takarítóként és fotográfusgyakornokként, s ezután fotósként több újságnál is dolgozott: Die Burger, Rapport, Die Beeld, The Rand Daily Mail és The Sunday Times. 1978-ban harmadik helyezést ért el a World Press Photo helyszíni riport kategóriájában. 1986 és 2000 között a párizsi és New York-i központú Sipa Press képügynökségnél dolgozott dél-afrikai tudósítóként és fotóriporterként. ’87-ben betiltották a South Africa in Black and White című könyvét Dél-Afrikában. Amikor Nelson Mandela 1999 végén lemondott Dél-Afrika elnöki tisztségéről, a The Sunday Times elbocsátotta Kuust, a Sipa Press pedig felmondta szabadúszói szerződését. Az indoklás az volt, hogy a világ érdeklődése elfordult Dél-Afrikától, az ország már nem érdekes téma a világsajtóban. A 2000-es években főleg a humanista és a társadalmilag érzékeny dokumentarista fotográfiára koncentrált, nagy hangsúlyt helyezve a növekvő bűnözésre és az elnyomottakra. Képszerkesztőként és fotográfusként dolgozott a fokvárosi The Big Issue hajléktalanmagazinnál. 2003-ban Oudtshoorn városába költözött, és apjával, Harry Kuusszal együtt bőrvágóként dolgoztak. Itt sem hagyott fel a fotózással, a kizsákmányolt mezőgazdasági munkások helyzetére összpontosított. 2006-tól szabadúszóként tevékenykedett, majd két évvel később együttműködésbe kezdett Gavin Furlonger galériatulajdonossal, a PAPA (Photographic Archival and Preservation Association) alapítójával. Utolsó éveiben nincstelenné, sőt, hajléktalanná vált, az Üdvhadsereg egy menedékhelyén töltötte napjait, és a fokvárosi hajléktalanoknak, illetve az utca embereinek az életét dokumentálta. Optimizmusát ezután sem veszítette el, sőt, új projektumokat tervezett, de 2015 júliusában egy lépcsőről való szerencsétlen zuhanás véget vetett az életének.

Már az első képei nagyon erősek mind tartalmukban, mind hatásukban. Ilyen az ember? — tesszük fel magunkban a kérdést. Valóban ilyen? A kiállítás termeiben a fotók mellett néhány idézet Juhan Kuustól: „Leültem, és az ördöggel vacsoráztam.” „Ha úriemberként viselkednék, nem tudnék ilyen munkákat készíteni.” Az utolsó teremben pedig egy rövid dokumentumfilmet is végig lehet nézni, melyben fotós munkatársai mesélnek róla, illetve néhány rövid jelenet erejéig ő maga is nyilatkozik.

Juhan pályájának kezdete éppen összecsengett az apartheidet (faji elkülönülést) egyre több eszközzel eltörölni akaró feketék szabadságtörekvéseinek megerősödésével. Szintén ekkor kezdett el aránytalanul növekedni a munkanélküliek száma, szinte minden napra jutott egy tömegsztrájk, demonstráció, a Fekete Öntudat Mozgalom is egyre több embert szólított meg. Itt nem táblákat emelgető és rigmusokat kántáló emberekre kell gondolni, hiszen a gyűlölet miatt a tüntetések sokszor brutalitásba csaptak át. S a két fél között ott volt Juhan Kuus meg a fényképezőgépe. Fotói sok esetben társadalmi vagy akár politikai hatást is elértek. Ő maga apolitikus volt, a pillanatért volt ott, ahol fotózott — mindkét oldalon. A rendőrök oldalán, de a frontvonalon is. Azt vallotta, bele kell taposni mások érzéseibe, hogy a saját szemszögéből mesélhesse el az emberiség történetét. Felrúgta a szabályokat, és felállította saját szabályrendszerét.

— Ha egy aspektust kellene kiemelnem Juhan Kuus igen gazdag hagyatékából, azt hiszem, mindenképp a konfliktusokat bemutató képeit választanám. Juhan nem ismert félelmet, és soha nem állt egyik oldalra sem, mindig pártatlan maradt, de mégis bátor volt abban a tekintetben, hogy sosem gondolt a saját testi épségére, amikor összetűzéseket fényképezett. Mindig a frontvonalban állt, és ténylegesen Robert Capa híres szavai szerint élt: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” Ezt mindig fejben tartotta. Szóval, amikor a képeit vizsgáljuk, észrevehetjük, hogy például nagyon ritkán használt csak teleobjektívet. Általában 28 vagy 35 mm-es objektívekkel dolgozott, ami elég ritka ebben a műfajban — emelte ki Toomas Järvet, a kiállítás kurátora.

Juhan magát nem fotósnak, inkább dokumentarista antropológusnak tartotta. Olyan kérdések foglalkoztatták, mint: Mi az emberség? Minden helyzetben lehet embernek maradni? Az egyszerű, hétköznapi embereket fotózta. Élete célját így foglalta össze: „Tükröt tartok a társadalom elé. Azt mondom a honfitársaimnak: Ezek vagytok ti, minden befolyásolás nélkül. Én így látlak benneteket.”

A Közvetlen történelem címet viselő kiállítás január 15-éig látható a Mai Manó Házban.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..