Egy furcsa gyűjtő és egy zeneszerző

Egy furcsa gyűjtő és egy zeneszerző

Október 28-a az animáció világnapja, s már rég vártam valamit annyira, mint a nem is olyan régen Locarnóban bemutatott magyar művet, Milorad Krstić Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációs filmjét.

Vártam és még várnom is kell rá néhány hétig, hiszen csak november közepén kerül a magyar mozikba.

Egy kicsit film noir, egy kicsit thriller, egy kicsit nyomozós, kalandos „múvi” ez, a stílusjegyek finom használatával s az általam már régóta imádott Milorad Krstić animált képeivel, tele művészeti referenciákkal, furcsa alakokkal (ez már a trailerből látszik). Alig várom hát, hogy nézhessem! S aztán újra meg újra, ahogy például annak idején a Macsakafogót. Itt az ideje egy újabb kultfilmnek.

Magyarországon nem mindennap készül egész estés animációs film, ezért aztán nagy érdeklődés övezte a Gyűjtőt. A kritika pedig csak szuperlatívuszokban beszél róla. Hogy csak néhányat említsünk:

„A Ruben Brandt, a gyűjtő hihetetlenül pörgős film, mely csordultig van művészettörténeti utalásokkal és a modern pszichológiából kölcsönzött ötletekkel, így mindkét téma szerelmesei bőven szemezgethetnek a számtalan vizuális és szóbeli hivatkozás közül” — olvashatjuk a Hollywood Reporterben.
„Milorad Krstić új alkotása az egyik legjobb európai animációs film a 2003. évi Belleville-i randevú óta” — vélekedik a Cineuropa.

A világpremier után a Variety.com a zenéről is írt, és kiemelte Cári Tibor zenéjét, mely klasszikus felvételekkel és kultuszklasszikusok hipszterverzióival fűszerezve tökéletes kiegészítője a filmnek. Így aztán megkérdeztem Cári Tibortól, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház zeneszerzőjétől, hogyan is jött létre ez az együttműködés, hogyan alkotta meg ezeket a filmes zenéket.

— 2012-ben a temesvári színházban rendezte Horváth Csaba a Peer Gynt című előadást, melynek én írtam a zenéjét, képi világát, díszletét pedig Milorad Krstić és felesége, Radmila tervezte. Itt találkoztunk először. Egy év múlva aztán megkerestek, hogy készül egy animációs film a kezük alatt, s azt ajánlották, csatlakozzak a csapathoz. Erre a felkérésre nem volt nehéz igent mondani, hiszen első találkozásunk óta izgalmasnak és különlegesnek találtam Milorad képi világát, ezért aztán igazi megtiszteltetésnek éreztem, hogy éppen rám gondoltak, amikor a Gyűjtő című animációs film zeneszerzőjét keresték.

* A rajzfilm témája, képi megoldásai, struktúrája is eléggé filmes. A zenében is erre törekedtél? Hozni a klasszikus bűnügyi, thrilleres hangulatot? 

— Nem feltétlenül kellett erre külön törekednem, hiszen a zenémről egyébként is már sokszor elmondták, hogy filmes hangulata van, így hát csak tettem a dolgom. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy könnyű volt az alkotás, sőt!
 


* Mennyire szólt bele a munkádba a rendező?

— Nem nevezném ezt beleszólásnak. Szinte ugyanúgy dolgoztunk, ahogyan a színházban szokás. A legmegfelelőbb motívumot, témát, hangulatot kerestük egy-egy jelenethez. Volt olyan zene, amely azonnal működött, aztán olyan, amely sok-sok formát öltött, mire eljutott a végleges változatig, és persze olyan is akadt, amely végül nem került bele a filmbe. Itt is, akárcsak a színházban, a rendező döntötte el, hogy milyen zenére van szüksége, s azon belül azt is, hogy melyik a jó verzió.

* A Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon került sor a bemutatóra. Milyen volt látni a már elkészült alkotást, benne a te zenéddel?

— Felejthetetlen élmény marad számomra, ahogy a filmet a 8000 férőhelyes, telt házas Piazza Grandén néztem egy óriási képernyőre kivetítve. Számomra is ez volt a premier, hiszen a végeredményt én is itt láttam először. Nagyon jó volt a hangtechnika a téren (szabadtéri vetítés volt), s a zenémet ebben a formában hallani, egy ilyen csodálatos helyen, igazán büszkeséggel töltött el.


Az interjú készítése után néhány nappal hozták nyilvánosságra az Oscar-jelöltek listáját, melyen nagy örömünkre a Ruben Brandt, a gyűjtő című film is szerepel a legjobb egészestés animációs alkotások kategóriájában. Szorítunk, hogy meg is nyerje. Egy gyűjtő nem is tehet másként.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Film rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Egy furcsa gyűjtő és egy zeneszerző
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2019.06.10.
  • LXXIV. évfolyam 23. szám
Egy furcsa gyűjtő és egy zeneszerző
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2019.06.04.
  • LXXIV. évfolyam 22. szám
Facebook

Támogatóink