Egy cím, három dráma

Egy cím, három dráma

Van egy kalap, abban címek, van három író, aki a kiválasztott címre drámát ír. Hat óra alatt. Van három rendező és három csapat, ők ebből egy előadást hoznak létre, huszonnégy óra leforgása alatt. Van egy zsűri, mely ezt értékeli, s van egy közönség, mely egy nap alatt három előadást is megnézhet. Ez a Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny, melyet az idén tizenkilencedik alkalommal tartottak meg az Újvidéki Színházban.

Miért jó a drámaíró verseny? Elsősorban azért, mert új szövegek születnek, másrészt mert egy nagy, közös játékban vesz részt író, rendező, színész, valamint a mindezt a végén végignéző közönség. Mit lehet csinálni egy nap alatt? Mit lehet írni, s mit lehet abból kihozni úgy, hogy nem egy egy hónapos próbafolyamat és még vagy annyi agyalás előzi meg, hanem ott, azonnal kell valamit alkotni? Akinek nincs kondíciója, annak nehezen fog menni. De emiatt nem kell aggódni, hiszen minden évben „odateszik” magukat a csapatok. Úgy látszik, mindenki jó kondícióban van.

Az idén Patócs László, Pressburger Csaba és Szögi Csaba izgulhatott, hogy vajon melyik címet húzzák ki, homlokon csókolja-e őket az ihlet, amikor le kell ülni a gép elé szöveget írni, elég lesz-e a kávémennyiség, hogy ne aludjanak el, s elégedetten adják-e majd át a rendezők kezébe az elkészült drámát.


A szerző felvételei

A három rendező Lénárd Róbert, Pongó Gábor és Puskás Zoltán volt, a részt vevő színészeket pedig szintén egy kalapból húzták ki, hogy ki melyik rendező keze alá kerül majd.

Volt itt krimi, ahol a parkban talált hulla körül próbálják megfejteni, mi is történt valójában az áldozattal. Volt „vajdmagyar népmese”, az egyszeri újságíróval a főszerepben, akinek csak egy burekot és egy joghurtot kellene vásárolnia, hogy a főnökének kedvezzen, s az elromlott számítógépe helyett újat vegyenek, ám ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, főleg, ha emberünknek 250 dinárja sincs. És volt egy spirituális punk utazás Sántha Lúcián tudatmódosított elméjébe, kocsmatörténetek, meditáció és pszichiátria. Szóval volt itt minden.  

Amit sajnálok, az az, hogy az elmúlt években kevés színész tud részt venni Vajdaság többi színházából, így a drámaíró versenyen az Újvidéki Színház művészein kívül csak az akadémia tanoncait látjuk, elvétve akad valaki Zentáról vagy Szabadkáról. Pedig ez volt az egyik színfoltja a rendezvénynek: egy színpadon látni azokat, akiket egyébként nem. Remélhetőleg a jövőben ez visszajön divatba, s vegyesebb lesz az összetétel.

A megírandó mű címét a Magyar Szó napilap aktuális számából húzták ki hétfő reggel: Érccel mért életek. Háromtagú szakmai zsűri véleményezte és díjazta az elkészült szövegeket, előadásokat, így a Brestyánszki Boros Rozália dramaturg, Kálló Béla színész és Tolnai Szabolcs rendező összetételű zsűri a következő sorrendet állította fel: a legjobb drámaírónak Szögi Csaba bizonyult, a második helyen Pressburger Csaba végzett, a harmadik pedig Patócs László lett. Pongó Gábor a legjobb rendező, a második Lénárd Róbert, a harmadik Puskás Zoltán. A legjobb férfi főszereplő díját Gombos Dániel, a legjobb mellékszerepért járót pedig Mészáros Árpád tette zsebre, s két színésznői díjat is kiosztottak, az egyiket Banka Lívia, a másikat pedig Krizsán Szilvia kapta.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Színház rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Egy cím, három dráma
Színház
  • 2020.04.01.
  • LXXV. évfolyam 14. szám
Egy cím, három dráma
Színház
Facebook

Támogatóink