A tárogató, mint hangszer, nem ismeretlen a környéken, hiszen sok hagyományos zenét játszó zenekar használja legalább egy-egy mű előadására. Ennek ellenére a klarinét mellett sokszor háttérbe szorul a fúvószenekarokban. Mivel ez egy régi magyar hangszer, ismerete nem csak az általános zenei műveltség részeként fontos, hanem a hagyományok és a múlttal való kapcsolat életben tartásában is szerepet kap.

A tárogató egyesület székhelye Vaján, a Vay Ádám Kastélymúzeumban található. Tagjaik sok településről érkeznek, és van közöttük délvidéki is. Ez alkalommal zarándoklatra jöttek Apatinba, a régen messze földön híres hangszerkészítés nyomainak felkutatására. Mondani sem kell, hogy már csak nyomok maradtak, azon a pár mesteremberen kívül, akik továbbra is űzik a mesterséget, legyenek helyiek, vagy olyanok, akik hosszabb idő után külföldről tértek haza. Az apatini látogatásra az egyesület tagjai nem érkeztek üres kézzel, a helyi múzeum számára egy teljesen felújított klarinétszettet adományoztak.   

A kupuszinai hangverseny egy időutazásra hasonlított, hiszen olyan művek hangzottak el, amelyek a tárogatózás legdicsőségesebb korszakait idézték fel előttünk. Az egyéni és csoportos előadások során nem csak a hangszer hangjában és az előadók virtuozitásában gyönyörködhettünk, hanem megismerhettük a történetét és a felépítésének egy-egy részletét is.

A hagyományok továbbadásában az egyéni cselekmények mellet, mint a dalok éneklése, vagy történetek mesélése otthon, családi körben, nagyon lényeges szerepe van a közösségi eseményeknek is, legyen az táncmulatság vagy együttes zenélés. Szerencsénkre vannak, akik nagy távolságokat is megtesznek azért, hogy a hagyomány egy-egy lényeges részlete ne tűnjön el, és ne csak a könyvekből ismerjük, hanem élő formában is részese legyen a mindennapjainknak.