Képzeljünk el egy olyan jövőt, ahol a sebészeti robotok nemcsak pontosabbak és gyorsabbak, de teljesen önállóan is végzik el a műtéteket, minimális emberi beavatkozással. Ez a kép most közelebb került a valósághoz egy új fejlesztésnek köszönhetően, mely során a sebészeti robotokat nem előre programozott utasításokkal látták el, hanem „videózással” tanították meg őket dolgozni.
Egy nemzetközi kutatócsoport, melyben a Stanford és a Johns Hopkins Egyetem szakértői is részt vettek, nemrégiben sikeresen alkalmazta az utánzáson alapuló tanulást a Da Vinci Surgical System nevű sebészeti robot fejlesztéséhez. Amíg a jelenleg széles körben használt rendszer elsősorban az orvosok precizitását támogatja azzal, hogy mozdulataikat pontosan lefordítja és végrehajtja, az új korszerűsítések révén a robotok a jövőben akár teljesen önállóan, külső irányítás nélkül is alkalmasak lesznek sebészeti beavatkozásokra. A robot most már magabiztosan képes olyan sebészeti alapfeladatok elvégzésére, mint a tűk kezelése, szövetek emelése és varratok készítése, mindezt az emberi orvosok precizitásával vetekedő módon.
Kép forrása: A Johns Hopkins Egyetem YouTube-csatornája
Az áttörés részleteit a Münchenben megrendezett Robot Learning konferencián mutatták be, mely a robotika és a mesterséges intelligencia egyik legrangosabb eseménye. A kutatók egy egyszerű, de zseniális ötlettel álltak elő: a világ különböző pontjain használt Da Vinci robotok műtéti kameráinak felvételeit alkalmazták oktatóanyagként. Az így összegyűjtött több száz videóból egy MI-modell megtanulta a robotikus karok pontos mozgását, és képes lett a feladatokat úgy végrehajtani, mintha maga is tapasztalt sebész volna. A modell működési elve a ChatGPT alapját adó gépi tanulási architektúrával rokon, de amíg a ChatGPT szavakkal „beszélget”, addig ez a modell „robotnyelven” kommunikál.
A Da Vinci rendszer ugyan széles körben használt, de a pontosságával kapcsolatban régóta vannak kételyek. A kutatók azonban ezt a gondot is áthidalták, mivel a robotot nem konkrét, merev mozdulatokra, hanem relatív mozgások végrehajtására edukálták. Eszerint a robot képes alkalmazkodni egy-egy helyzethez, és ha például elejt egy tűt, magától felveszi, majd folytatja a munkát, mindezt anélkül, hogy erre külön betanították volna. Ji Woong „Brian” Kim, a Johns Hopkins kutatója elmondta: „Az MI-rendszer egy egyszerű kameraképből meg tudja határozni, mi a következő helyes mozdulat. Néhány száz bemutató alapján is képes a modell elsajátítani az eljárást, és alkalmazkodni olyan új környezetekhez, amelyekkel addig nem találkozott.”
Korábban egy robot programozása, például arra, hogy egyetlen sebészeti varratot létrehozzon, nagyon-nagyon sokáig tartó kézi kódolást igényelt. Az új technológiával viszont mindössze néhány nap alatt be lehet tanítani a robotot bármilyen sebészeti eljárásra, melyre a videóarchívum elegendő adatot tartalmaz.
„Ez a fejlesztés nemcsak a robotsebészetet gyorsítja fel, hanem csökkentheti a műtéti hibák számát, és pontosabb eredményeket érhetünk el általa” — hangsúlyozta Axel Krieger, a Johns Hopkins Egyetem gépészmérnök-professzora, aki a projektum vezetője volt.
Lehet, hogy a jövő orvosa egy mesterséges intelligenciával működő gép lesz, mely nem fárad el, nem remeg a keze, és egyetlen pillanatra sem lankad a figyelme. Az új modell bemutatója csak az első lépés az autonóm robotsebészet irányába, de már most is lenyűgöző eredményeket ígér. A technológia lehetőségei szinte végtelenek, ahogy a sebészeti robotok tanulnak, mi is tanulhatunk tőlük. Egy napon, ha betérünk egy kórházba, talán egy MI által vezérelt robot fogad majd bennünket, és bár elsőre furcsa lehet, biztosan a lehető legprecízebb kezekben leszünk.
