Tusk és Mogherini fontos pozícióban

Európai uniós csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben. Az EU-tagországok állam- és kormányfői két uniós kulcspozíció betöltéséről döntöttek. Egyrészt az Európai Tanács elnökének személyéről, másrészt az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről. A szavazás az előzetes várakozásoknak megfelelően folyt, azaz Donald Tusk lengyel kormányfőt választották meg az Európai Tanács elnökének, Federica Mogherini olasz külügyminisztert pedig az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének. Az Európai Tanács élére frissen megválasztott lengyel miniszterelnök szerint az uniónak bátran, de ésszerűen kell cselekednie az ukrán válság ügyében, és a tagállamoknak közös álláspontot kell kialakítaniuk. Federica Mogherini a megválasztása után az orosz—ukrán válság diplomáciai megoldásáról beszélt. A többi közt azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak az Oroszországgal szembeni büntető intézkedéseivel egyidejűleg nyitva kell hagynia az utat a diplomáciai rendezés előtt. A közeljövőben a szankciók esetleges szigorításának és a diplomáciai megoldásnak „bölcs ötvözésére” van szükség — emelte ki Mogherini asszony.

Orosz—ukrán béketervet fogadtak el Minszkben

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko ukrán államfő a fehérorosz fővárosban, Minszkben találkozott. A többórás tárgyalás végeredménye a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására vonatkozó béketerv elfogadása volt. Az orosz elnök szerint ukrán kollegájával egyetértettek abban, hogy azonnal véget kell vetni a vérontásnak, és el kell kezdeni az ellentét politikai megoldását. Hozzátette azonban, hogy a tűzszünetről nem tárgyalt az ukrán elnökkel, mert — mint állította — Oroszország nem részese a konfliktusnak. A két államfő négyszemközti találkozója előtt egyébként többoldalú megbeszélések is folytak Fehéroroszország, az Európai Unió, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán között az ukrajnai válság megoldásáról. Ezekről a megbeszélésekről a vendéglátó, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő azt mondta, hogy „nehezek” voltak, Catherine Ashton, az Európai Unió leköszönő kül- és biztonságpolitikai főképviselője pedig azt, hogy „őszinték, de pozitívak”.

Németország szigorít az uniós munkavállalás szabályzatán

A német kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette az uniós társállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó munkavállalási szabályok szigorításáról szóló javaslatait. Németország az új törvénytervezettel továbbra is támogatja a munkaerő szabad áramlását, a jogsértésekkel szemben azonban a jövőben szigorúbban fog fellépni. A bevándorlókat érintő javaslatok között az a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából Németországa költöző uniós állampolgárok legfeljebb fél évig maradhatnának az országban, ha nincsenek munkaviszonyban. Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, és ezért német közpénzből finanszírozott támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot. A hatóságok továbbá kitilthatnák Németországból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelenül (csalással, adatok, dokumentumok hamisításával) szereznek jogot a németországi tartózkodásra, vagy ilyen módon jutnak hozzá a szociális ellátórendszer előnyeihez, például a munkanélküli-támogatáshoz vagy a családi pótlékhoz. A német kormány tervei alapján az új szabályok már az idén életbe lépnek.

Sokba kerülhet Skóciának a függetlenség?

Skócia lakossága hamarosan saját sorsáról, pontosabban az ország függetlenségéről dönthet. A szeptember 18-ai népszavazásra természetesen London is figyel. David Cameron brit kormányfő a napokban Glasgow-ba látogatott annak érdekében, hogy nem szavazatra buzdítsa a még bizonytalan skótokat. „Skóciának meg kell gondolnia a kiválást, hiszen a tartomány kétszer annyit kereskedik Nagy-Britannia többi részével, mint a világ más államaival” — érvelt a kormányfő. Theresa May brit belügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Skóciának sokba kerülhet a függetlenség. Emlékeztetett, hogy a brit költségvetés évi 33 milliárd fontot költ védelemre, 2 milliárdot belbiztonságra, a független Skóciának azonban saját magának kell kiépítenie a megfelelő infrastruktúrát, és fedeznie is kell ennek költségeit. Mindettől függetlenül London egyáltalán nem veheti biztosra, hogy álláspontja győz a szeptember 18-ai referendumon.

Erdogan lett Törökország államfője

Letette hivatali esküjét Recep Tayyip Erdogan korábbi török miniszterelnök. Az új államfőt augusztus 10-én közvetlen szavazással, abszolút többséggel választották meg. Kinevezése — a szavazópolgárokkal ellentétben — a török belpolitikai élet szereplői között nem aratott osztatlan sikert. A legnagyobb ellenzéki párt, a világi Köztársasági Néppárt tagjai például távollétükkel tüntettek az új elnök beiktatása ellen. Az ellenzék vezetője továbbra is alkotmánysértéssel vádolja Erdogant, és szerinte az új államfőnek le kellett volna mondania a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztségről azután, hogy a választási bizottság augusztus 15-én közzétette az elnökválasztás eredményét. A török alkotmány ugyanis kimondja, hogy a megválasztott államfő nem kötődhet semmilyen párthoz, és a parlamenti mandátumát is vissza kell adnia.

Bukarest a kóbor kutyák otthona

A román parlament tavaly szeptemberben elfogadott egy törvényt arról, hogy a hatóságok elaltathatják azokat a gazdátlan ebeket, amelyeket a begyűjtésüktől számított mintegy három héten belül nem fogadnak örökbe. Az új törvény bevezetése óta mintegy 34 000 gazdátlan kutyát fogtak be a román fővárosban. Az állatok begyűjtését és elaltatását a főpolgármesteri hivatal úgynevezett állatvédelmi felügyelete végzi. Jelenleg mintegy 2000 gazdátlan állat vár megmentőjére Bukarest menhelyein. Az örökbefogadások száma az utóbbi időben egyébként visszaesett. Továbbra is nagyjából 20 000 kutya csatangol a román főváros utcáin.