Csúcsra járás

Csúcsra járás

Egykori kollégám ezzel a mondattal írta le a makarskai tengermellék felett húzódó, sziklás Biokovo hegységet: óriási és szürke, mint egy lomha elefánt. Melynek a hátára, sőt, a feje búbjára is fel lehet jutni, teszem hozzá én. Gyalogosan, gépkocsival, kerékpárral vagy éppen motorral, ahogyan mi is tettük. 

A kiránduláshoz érdemes szép időt választani, mert az 1762 méter magas Sveti Jure (Szent György) csúcsról lélegzetelállító kilátás tárul a szemlélődő elé. Olyannyira lenyűgöző, hogy szavakkal le sem lehet írni, hiába változatos az anyanyelvünk és gazdag a szókincsünk.

A makarskai riviéra Horvátország egyik legszebb, leghangulatosabb és leghosszabban elterülő tengerpartja. Valamint a legzsúfoltabb, legzajosabb és a legdrágább nyaralóhelyek közé tartozik — állítom saját tapasztalatból. Maga az óváros persze csodálatos, de a strandon levő kütyük (vízibicikli, ugrálóvár stb.) és szolgáltatások, az éttermek és kirándulások árai messze túlhaladják a pénztárcabarát kategóriát. Éppen ezért az írásom inkább másról, az egekbe törő Biokovo-hegységről szól.    

Helyileg a Cetina és a Neretva folyók között, az Adriai-tenger partja mentén, északnyugat-délkeleti irányban húzódik, a Dinári-hegység részeként. 1981-től Biokovo Nemzeti Park néven csaknem 200 négyzetkilométernyi terület kapott kiemelt védelmet. Legmagasabb és a kirándulók számára is legvonzóbb pontja a már említett 1762 méteres Sveti Jure-csúcs, melyet járművel aszfaltozott úton közelíthetünk meg. Igaz, a szerpentin helyenként, de főleg az utolsó, hajtűkanyarokban gazdag, 7-8 kilométeres szakaszon annyira keskeny, hogy két személygépkocsi nem fér el egymás mellett. Ha mégis megtörténik a találkozás, akkor valamelyiknek vissza kell tolatnia a legközelebbi kitérőig. A Horvátország második legmagasabb hegycsúcsaként emlegetett Sveti Jure gyalogosan, több turistaösvényen is elérhető.

A biokovói közút kezdete és a Biokovo Természetvédelmi Park főbejárata a Makarska—Vrgorac közút 6. kilométerénél található. Attól a ponttól, ahol megvásárolhatjuk az 50 kunás (kb. 7 eurós) belépőjegyet, 23 kilométeres út vár ránk. Ez kimondva és leírva kevésnek tűnik, de egy-másfél órát, gyalogosan pedig legalább négyet rá kell szánnunk. Viszont mindenképp megéri, a pénzt és a fáradságot is.

Magán a csúcson, ahol egy tájidegen, 90 méter magas televízióadó és a festői Sveti Jure-kápolna helyezkedik el, mindössze tizen-egynéhány parkolóhely áll rendelkezésére a gépkocsival érkezők részére. Innen rendkívüli kilátás nyílik a Zagora vidékre és a környező szigetekre, derűs napokon jól láthatóak a bosznia-hercegovinai hegyek és Olaszország partjai is.

Ha nem vagyunk gyakorlottak a keskeny, hegyi szerpentineken való kanyargásban, akkor csak az első pihenőig autózzunk fel a fennsíkra, ahonnan szintén gyönyörű látvány tárul elénk: felülről szemlélhetjük meg Brač és Hvar szigetét, valamint a makarskai riviérát. Ez a szakemberek ajánlata, melyet — a csúcsra vezető úton tapasztalt forgalomból ítélve — senki sem fogad meg.


A szerző felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Csúcsra járás
Riport
Csúcsra járás
Riport
Facebook

Támogatóink