A vízi közlekedésben többféle meghajtómotort használnak, melyek lehetnek több tonna tömegűek és elképesztő teljesítményűek. A legerősebb motorok a teherszállító és a hadihajóknál vannak alkalmazásban. Az egyszerű vagy kisebb hajók meghajtására a szerényebb teljesítményű erőforrások vannak használatban, melyek szintén lehetnek erősebbek is. Ez attól függ, hogy milyen fajtájú vízi járműről van szó, azazhogy mire tervezték. Lehetnek belső beépítésűek, ezeket általában az alsó szintre helyezik, míg a külső szerelésűek a járművön kívül találhatóak. Mindegyik fajta más-más tulajdonsággal bír, de a belső motorok sokkal előnyösebbek, mondjuk, egy kisebb jachtnál, mint a másik változat. Most az átlagos csónakmotorokkal foglalkozunk, melyeket nagyobb számban használnak. Az ismert gyártók itt is, mint mindenhol, előnyben vannak, és töretlen sikerrel tartják a kiemelkedő pozíciójukat.
A következő csónakmotor, mely szintén ismert, a megbízhatóságának, na meg a teljesítményének köszönhetően, a Mercury. A név hallatán a csónaktulajdonosok már tudják, hogy ez az erőforrás a kicsit borsos ára ellenére is jó befektetés. A legjobbak kategóriájába az F5 M is bekerült, ami egyáltalán nem meglepő, a gyár ugyanis már 1962 óta készít kiváló minőségű csónakmotorokat, melyeket a világ minden szegletében ismernek és használnak. Az egyhengeres, négyütemű benzinmotor 123 cm3 hengerűrtartalommal és 5 lóerő (3,68 kW) teljesítménnyel kiemelkedő a rangsorban. Tömege 25 kg, a belső üzemanyagtartálya 1,1 literes, a beindítása kézzel történik. A kis lóerő senkit se tévesszen meg, mivel ez a teljesítmény elegendő egy átlagos csónak meghajtására. A 15 lóerős (11 kW) hajómotorok tömege 52 kg, a hengerűrtartalom 351 cm3, a hengerek száma kettő, négyütemű motortípusú, mely 12 literes üzemanyagtartállyal van felszerelve. Az indítás elektromos vagy kézi. 20 lóerős (14,7 kW) ugyanebből a motorból is kapható, és a vélemények szerint jobban teljesít, mint ahogyan azt a gyártó megjósolta. A Mercury ME F 5 M fő előnye, hogy sekély vízben is meglepően jól viselkedik.
A Tomos 1954 óta van jelen a csónakmotorok versenyében, és az az igazság, hogy nagyon szépen helytállt, a maga korában maradéktalanul megfelelt a szigorú követelményeknek. A töretlen siker a ’90-es évekig tartott, és ez idő alatt számtalan erőforrás hagyta el a gyárat. A kínálat igen széles skálán mozgott, a könnyű, egyszerűektől az összetett szerkezetűekig, de mindig a legjobbak között tartották számon a márkát. A Tomos T-3.5 jelzésű erőforrás 1,8 kW motorteljesítménnyel és 14,5 kg öntömeggel, valamint 1,8 literes üzemanyagtartállyal volt az első, majd következett a T-4 2,2 kW, a T-4,5 szintén 2,2 kW és a T-4,8 2,4 kW motorteljesítménnyel, 16 kg öntömeggel és 80 cm3 hengerűrtartalommal. A nagyobb teljesítményűek műszakilag már fejlettebbek. A Tomos T-10 247 cm3-es hengerűrtartalommal 7,3 kW teljesítményű, míg a T-18 jelzésű motor 13 kW teljesítményre képes, üzemanyag-fogyasztása 7,5 liter, öntömege 33 kg. A Tomos csónakmotorok egyes darabjai ma is használatban vannak, és ez annak a bizonyítéka, hogy kiváló minőségűek voltak, s az egyszerű, de nagyszerű megoldásoknak köszönhetően csak kevés javítást igényeltek.
A kínai gyártásúak közül is jó néhány a kedvező besorolásba került, tehát a kitartó kísérletezésnek meglett az eredménye. A sok modell közül csak néhányat említünk meg, mely valóban megfelel minden követelménynek. A kéthengeres, négyütemű Toyama TM 9,8 FS a 209 cm3 hengerűrtartalommal és a 9,8 lóerő motorteljesítménnyel jó benyomást kelt a használójában. Tömege 25 kg, az üzemanyagtartály térfogata 1,2 liter, tehát nem szembetűnő a különbség a nagy nyugati gyártók motorjaival összehasonlítva. A megbízhatóság terén is megkapja a kielégítő osztályzatot. A Hidea HD 9,8 F egy kéthengeres, kétütemű benzinmotor, 169 cm3 hengerűrtartalommal és 10 lóerős (7,2 kW) motorteljesítménnyel. A beépített gáztartály 12 literes, az indítás berántóköteles, tömege 26 kg, így a kategória egyik legkönnyebb motorja. Az üzemanyag-fogyasztása 5,5 liter óránként, teljes sebességgel.
A benzin- és gázüzemű motorok mellett az elektromos meghajtásúak is megjelentek, melyek még nem képesek a kellő sebesség elérésére, de a kezdő lépések ez ügyben már megtörténtek. A különleges akkumulátorok még nagy tömegűek, ami a csónak terhelhetőségére is hatással van, illetve a sebesség ennek is függvénye. Vannak napelemes megoldások is, de ezek még tökéletesítésre várnak, ezért csak később kerülhetnek használatba.
A megfelelő motor kiválasztása nagyon lényeges, így legyünk körültekintőek. Először is nézzük meg, milyen csónakunk van. Vegyük figyelembe a tömegét, és hogy milyen sebességgel szeretnénk vele haladni. A kis csónakhoz ne válasszunk túl nagy erőforrást, és ez fordítva is érvényes. A kis, felfújható csónakokhoz vagy a PVC-ből készültekhez elegendő a 6 lóerős motor, a közepes csónakok esetében pedig, melyeken akár három-négy fő is utazik, a 15 lóerős változatot válasszuk. A 20 lóerős és ezen felüli motorokat nagyobb csónakokba vagy inkább hajókba szokás beépíteni, ahol már jelentősebb tömeget kell megmozgatni. A szerelésnél kövessük a gyártó utasításait, mert a nem megfelelően rögzített motor nem hozza a várt teljesítményt, ráadásul balesetveszélyes is. A sok lehetőség közül okosan válasszunk, és jól fogjuk érezni magunkat a csónakázás alkalmával.
(Vége)
