Csoda a Tábor hegyén

Csoda a Tábor hegyén

Jézus Krisztus színeváltozását augusztus 6-án ünnepelték a katolikus egyházban.

 keleti egyház már az V. században megülte, és a karácsony, a húsvét és a pünkösd után ezt az ünnepet tekinti az egyik legszentebbnek. A nyugati egyházban azonban összeforrt a nándorfehérvári csata évfordulójával.

A színeváltozást a görög metamorfózis szóval is jelölik. Jézus a Tábor hegyén -- még emberi testében, emberi mivoltában és alakjában -- felragyogott a tanítványok előtt. Megjelent mellette Mózes, valamint Illés, és beszélgettek vele. Péter, Jakab és János apostolok voltak Jézussal a hegyen. Péter felajánlotta, hogy sátrat állít Jézusnak, Mózesnek és Illésnek, ám még ki sem mondta a szavakat, amikor óriási, fényes felhő jelent meg felettük, és hang hallatszott belőle: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” (Mt 17:5) És bár a tanítványok ekkor nagyon megijedtek, arcra borultak, de amikor felnéztek, csak Jézust látták, aki megtiltotta nekik, hogy erről az eseményről bárkinek is szóljanak, „...amíg fel nem támad az Emberfia a halottak közül” (Mt 17:9). Ennek az eseménynek a hatására megvilágosodott számukra Jézus isteni méltósága. Érdekesség, hogy a Szentírás ezt az eseményt nem egy misztikus élményként írja le, hanem egy újabb, a tanítványoknak tett kinyilatkoztatásként említi meg.

A színeváltozás egyik legjelentősebb mozzanata a ragyogó fény és a felhő, amely körülveszi a ragyogó Jézust. A felhő egyébként már az Ószövetségben is megjelenik Isten szent jelenlétének jelképeként. A világosság rózsafüzérének negyedik titka is éppen ez, Krisztus színeváltozása lett („...aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét”).

A keleti egyház már az V. században megülte, és a karácsony, a húsvét, a pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani. Krisztus visszatérését 1000-re várták, ezzel hozták összefüggésbe a színeváltozást is. Hivatalos ünneppé viszont csak sokkal később nyilvánította III. Calixtus pápa, annak emlékére, hogy Hunyadi János a keresztes hadat toborzó Kapisztrán Szent János segítségével 1456-ban felszabadította a török ostrom alól Nándorfehérvárt. Ez volt az akkori Magyarország déli végvára. A történelmi győzelmet ugyan 1456. július 22-én aratták a magyarok, de annak híre csak két héttel később, augusztus 6-án érkezett meg a pápai udvarba. A két ünnep tehát összefonódott.

A színeváltozás első ábrázolásai még a VI. századból maradtak fenn, Ravennában és a sínai Szent Katalin-kolostorban mozaikként készültek el. A sínai alakosan mutatja be a színeváltozást, megjelenik rajta a fénysugárban úszó Jézus, a tanítványok, valamint Illés és Mózes is. Ez a mozaik lett a későbbi bizánci képek alapmintája.



REMÉNYIK Sándor
 

Lefelé menet
 
Máté 17.
 
1.
 
„Elváltozék…” Köntöse, mint a hó.
Olyan szép, hogy már-már félelmetes,
Mégis: a hegyen lakni Vele jó.
Maradni: örök fészket rakni volna jó.
De nem lehet. Már sáppad a csoda,
Az út megint a völgybe lehalad.
Jézus a völgyben is Jézus marad.
De jaj nekünk!
Akik a völgybe Vele lemegyünk,
Megszabadított szemű hegy-lakók
Csak egy-egy csoda-percig lehetünk.
Elfelejtjük az elsápadt csodát.
És lenn, a gomolygó völgyi borúban,
Az emberben, a szürke-szomorúban
Nem látjuk többé az Isten fiát.
 
2.
 
Testvérem, társam, embernek fia.
Igaz: a hegyen nem maradhatunk.
Igaz: a völgyben más az alakunk,
Nekünk lényegünk, hogy szürkék vagyunk.
Botránkozásul vagyok neked én
És botránkozásul vagy te nekem,
Mégis: legyen nekünk vigasztalás,
Legyen nekünk elég a kegyelem:
Hogy láttuk egymás fényes arculatját,
Hogy láttuk egymást Vele – a Hegyen.
 
Kolozsvár, 1931. február 22.>window.gie=window.gie||function(c){(gie.q=gie.q||[]).push(c)};gie(function(){gie.widgets.load({id:'I735sjGUTrdRZiuR7LCw_g',sig:'KEJHere5MG0kqbYZHchimncxfuOglNEahJIt5XLUISQ=',w:'594px',h:'396px',items:'838031242',caption: true ,tld:'com',is360: false })}); src='//embed-cdn.gettyimages.com/widgets.js' charset='utf-8' async>
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink